Polién
A poliének olyan többszörösen telítetlen kémiai vegyületek, amelyek legalább három darab konjugált szén–szén kettős kötést tartalmaznak. Ezek a váltakozó egyszeres és kétszeres kötések szokatlan optikai tulajdonságokat kölcsönöznek az adott molekulának. A poliének fogalmához szorosan kapcsolódó kifejezés a diének csoportja, amely a két darab kettős kötéssel rendelkező molekulákat takarja.
A következő poliéneket antibiotikumként használják a betegek gyógyítására: amfotericin B, nisztatin, kandicidin, pimaricin, metil-partricin és trichomicin.[1]
Optikai tulajdonságai[szerkesztés]
Néhány polién élénk színű, amely egy ritka tulajdonság a szénhidrogéneknél. Általában az alkének egy spektrum ultraibolya tartományában nyelnek el, viszont a poliének energiaszintjei közötti különbségek – a számos konjugált kettős kötés miatt – kisebbek, így az elnyelt fény a spektrum látható tartományába esik. Emiatt ezek a vegyületek színesek, mely színért a molekula kromofornak nevezett része a felelős. Sok természetes festék tartalmaz lineáris poliéneket, mint például béta-karotint, ami a répák jellegzetes színét is adja.
Kémiai és elektromos tulajdonságai[szerkesztés]
A poliének sokkal reakcióképesebbek szoktak lenni, mint az egyszerűbb alkének. Például a poliént tartalmazó trigliceridek reaktívak a légköri oxigénnel szemben. A részben oxidált vagy redukált poliacetilén magas elektromos vezetőképességgel bír. A legtöbb vezető polimer polién, és sokuknak konjugált szerkezete van.
Előfordulás[szerkesztés]
Néhány zsírsav is polién. A poliének egy másik fontos osztálya az antimikotikumok.[2]
Jellegzetes poliének
 |
 |
 |
 |
n.png){kind=spacer} |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zotchev, Sergey B. (2003). "Polyene macrolide antibiotics and their applications in human therapy". Current Medicinal Chemistry. 10: 211–223. doi:10.2174/0929867033368448.
- ↑ NCBI Bookshelf (1996). "Polyene Antifungal Drugs". The University of Texas Medical Branch at Galveston. Retrieved 29 January 2010.
- ↑ Torrado, J. J.; Espada, R.; Ballesteros, M. P.; Torrado-Santiago, S. "Amphotericin B formulations and drug targeting" Journal of Pharmaceutical Sciences 2008, volume 97, pp. 2405-2425. doi:10.1002/jps.21179
- ↑ „Torrado, J. J.; Espada, R.; Ballesteros, M. P.; Torrado-Santiago, S. "Amphotericin B formulations and drug targeting" Journal of Pharmaceutical Sciences 2008, volume 97, pp. 2405-2425. doi:10.1002/jps.21179”.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
