Polgár István (orvos)
| Polgár István | |
| Született | 1888. június 2.[1] Füzesgyarmat |
| Elhunyt | 1954. április 5. (65 évesen)[1] Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Aczél Mária (h. 1950–1954) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1911) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Polgár István (Füzesgyarmat, 1888. június 2. – Szeged, 1954. április 5.)[2] szülész-nőgyógyász, címzetes egyetemi tanár, az MTA tagja.
Élete[szerkesztés]
Polgár (Pilitzer) Mór (1859–1908) gazdász és Geiringer Aranka gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1911-ben orvosi oklevelet szerzett. Rövid ideig a Budapesti Tudományegyetem I. számú Kórbonctani Intézetében dolgozott, majd a II. számú Női Klinikára került Tauffer Vilmos professzor mellé díjazott gyakornoknak. Az első világháborúban katonaorvos volt. 1919. július 1-től 1919. augusztus 31-ig a Tanszéken asszisztenssé nevezték ki. 1920. november 1-től kinevezték a – trianoni döntést követően Szegeden működő – Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszéke mellé tanársegéddé.[3] 1923. szeptember 1-jén megerősítették korábbi tanársegédi minőségében.[4] Két évvel később szülész-nőgyógyász szakképesítést szerzett. 1930-ban Szegeden kerületi szülészfőorvos lett. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd onnan visszatérve megbízást kapott a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetésére és ezt a feladatot 1947 májusáig, Batizfalvy János professzor visszatéréséig végezte. 1946-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi karához klinikai főorvossá.[5] 1947-ben a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi karán A nőgyógyászati propedeutika című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést kapott.[6] Az Orvostudományi Karnak önálló egyetemmé (SZOTE) történt szervezése után dékánhelyettesi minőségben működött 1953-ig, nyugdíjazásáig. Kutatásai főként a bábaképzésre és a tanyai szülésekkel kapcsolatos kérdésekre terjedtek ki. Jelentős szerepe volt 1945 után a klinika újjászervezésében. Számos közleménye jelent meg.
Felesége Aczél Mária (1893–?) volt, Aczél Samu és Manheim Paulina lánya, akit 1950. április 15-én Szegeden vett nőül.[7]
Művei[szerkesztés]
- A női gonorrhoea gyógykezelése (Budapesti Orvosi Újság, 1920, 16. szám)
- A helyi érzéstelenítésről a kisebb nőgyógyászati műtéteknél (Budapesti Orvosi Újság, 1923, 9. szám)
- A fluor albus gyógyításának irányelvei (Budapesti Orvosi Újság, 1924, 12. szám)
- Az egyke szülészeti vonatkozásai (Berecz Jánossal, Népegészségügy, 1937)
- Bábaképzésünk a népszaporodás szolgálatában (Budapest, 1940)
- Ultraverin, új görcsoldószer alkalmazása a szülészetben (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948, 7. szám)
- Nőgyógyászat (egyetemi jegyzet, Budapest, 1952)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Polgár István, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12329.htm
- ↑ Halotti bejegyzése a Szeged I. állami halotti akv. 489/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1921. január 27. (29. évfolyam, 3-4. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1923. augusztus 1. (31. évfolyam, 15. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1946. november 17. (263. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1948. január 17. (13. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi állami házassági akv. 229/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Fekete Sándor (1954. május 1.). „Polgár István 1888–1954”. Magyar Nőorvosok Lapja (Magyarország) 17 (3), 129. o. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- Sas Mihály (1988). „100 éve született dr. Polgár István”. Magyar Nőorvosok Lapja (Magyarország) 51 (5), 317. o. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
