Poel
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Poel sziget (Insel Poel) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
| Járás | Nordwestmecklenburg járás | ||
| Alapítás éve | 1163 | ||
| Polgármester | Gabriele Richter | ||
| Irányítószám | 23999 | ||
| Körzethívószám | 038425 | ||
| Rendszám | NWM | ||
| Testvérvárosok | Lista Hammarö Municipality | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2467 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 8 m | ||
| Terület | 36,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Poel sziget
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′ | |||
Poel sziget
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Nordwestmecklenburg járás térképén | |||
| Poel sziget weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poel sziget témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Poel egy község és egy Balti-tengeri sziget Észak-Németországban. A sziget a Wismari-öbölben fekszik. A székhelye Kirchdorf. Egy gát híddal összekötik a sziget a száraz földdel.
Települései[szerkesztés]
|
|
Törtelem[szerkesztés]
12. Századtól a harmincéves háborúig[szerkesztés]
Poel adományozásáról legkorábban a Fahrdorf, egy Hartwig nevű brémai érsek által dokumentált okirat tesz említést. Ezt az adomány megerősítette 1173 Barbarossa császár is.
1210. a tized fele a lübecki városi, másik fele a mecklenburgi hercegi kincstárat illette.
1210. körül német telepesek érkeznek Poel-re és alapították a templomot, amelynek építését 1350. körül fejezték be.
1318-ban Mecklenburg hercege eladta a szigetet egy nemes családnak.
1614. és 1618. között építették a poeli erődet.
Harmincéves háború és svéd idő[szerkesztés]
1620.ban II. Gusztáv Adolf svéd király alálkozott II. Johann Albrecht mecklenburgi herceggel a kastélyban.
1627-ben A sziget Dánia része lett.
1628. és 1631. között Wallenstein itt uralkodott, majd 1635. és 1338. között a svédek.
1848-ban a vesztfáliai béke következtében ismét a svédek fennhatósága alá tartozott Wismarral együtt.
1703-ban a kastély temploma elpusztult.
19. Századtól mai napáig[szerkesztés]
I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg 1803-ban Wismar-t, Neukloster-t és a szigetet 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) megvette Svédországtól, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével.
1903-ban Svédország véglegesen lemondott a szigetről.
1927. óta létezik a híd a sziget és a szárazföld között.
Lakosság[szerkesztés]
Turistalátványosságok[szerkesztés]
- Kirchdorfban található egy kis múzeum. Az kiállítás egy része a Cap Arcona történetét mutatja be.
- A templomot 1210. és 1350. között építették négy vagy öt szakaszban. A román stílusú torony valószínűleg a legrégebbi rész. Az évszázadok folyamán több funkciós betöltött, úgymint Istentisztelet helyszíne, menedékhely, raktár. Megtekinthető a harangtorony is, amelynek magassága 47 méter. A templomi orgona 1704-ben érkezettNeukloster-ból.
- A „Cap Arcona“ emlékműve: 1945-ben a Cap Arcona 28 fővel a fedélzetén elsüllyedt a poeli partoknál.
- Világítótornyok Timmendorfban és Gollwitzban.
- Tengerparti strandok
- parkolóval rendelkező: Timmendorf, Schwarzen Busch es Gollwitz.
- kerekpárral elértő: Neuhof és Seedorf
- nudista strand (FKK-Strand): Wangern
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
A szigetet egy gáthíd köti össze a szárazfölddel, amelyen buszjárat is közlekedik. A busz megállói a következők: Fährdorf, Malchow, Gollwitz, Kirchdorf, Weitendorf, Wangen és Timmendorf, nyáron Schwarzer Busch is.
A három poeli kikötő: Kirchdorf, Niendorf és Timmendorf-Strand.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Svédország Hammarö, 2003
Irodalom[szerkesztés]
- Fritz Meyer-Scharffenberg: Wismar, die Insel Poel und der Klützer Winkel. Rostock 11962, 21965 und überarbeitet 31990. ISBN 3-356-00340-2
- Friedrich Wigger: Die Festung Pöl. In: Jahrbücher des Vereins für meklenburgische Geschichte und Alterthumskunde. Jahrgang 48 (1883). S. 1-53. (Digitalisat[halott link])
- Thorsten Müller: Poel - Insel und Meer. Edition Einblick, Fotobildband 80 Seiten, ISBN 978-3-00-030398-2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ Folkmängd 1880, i Nordisk familjebok, 1:a upplagan (1888)
- ↑ Folkmängd 1905, i Nordisk familjebok, 2:a upplagan (1915)
- ↑ Folkmängd 31.12.1990, 1995, 2000, 2005 och 2010 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben SIS-Online Databas, Mecklenburg-Vorpommern Statistisches Amt (M-V statisztikai hivatal)
További információk[szerkesztés]
- Wissenswertes über die Insel Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Wasser- und Schifffahrtsamt Lübeck – Leuchtturm Gollwitz Archiválva 2010. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Wasser- und Schifffahrtsamt Lübeck – Leuchtturm Timmendorf Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
