Poel
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Poel sziget (Insel Poel) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
| Alapítás éve | 1163 | ||
| Polgármester | Gabriele Richter | ||
| Irányítószám | 23999 | ||
| Körzethívószám | 038425 | ||
| Rendszám | NWM | ||
| Testvérvárosok | Lista Hammarö Municipality | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2485 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 8 m | ||
| Terület | 36,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Poel sziget
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén | |||
| Poel sziget weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poel sziget témájú médiaállományokat. | |||
Poel egy község és egy Balti-tenger-i sziget Észak-Németországban. A sziget a Wismari-öbölben fekszik. A székhelye Kirchdorf. Töltés és híd összekötik a sziget a száraz földdel.
Települései[szerkesztés]
|
|
Törtelem[szerkesztés]
12. Századtól a harmincéves háborúig[szerkesztés]
Poel-ben említik először 1163 megerősítésével az adományt a tized az egész sziget és a falu Fahrdorf egy okirat brémai érsek Hartwig dokumentált. Ez az adomány megerősítette 1173 Barbarossa császár is.
1210 a tized félig a lübecki városi és félig a mecklenburgi hercegi kincstárba jutott.
1210 körül német telepesek érkeznek Poelre és alapították a templomot és
1350 körül befejezték az építést.
1318 Mecklenburg hercege eladta a szigetet egy nemes családnak.
1614 és 1618 között építetek a poeli erődet
Harmincéves háború és svéd idő[szerkesztés]
1620 II. Gusztáv Adolf svéd király tólakozott Johann Albrecht II mecklenburgi herceggel a kastélyban
1627 dánul lett a sziget
1628 és 1631 között Wallenstein itt uralkodott, 1635 és 1338 között a svédek.
1848 a vesztfáliai béke megint svédül lett, Wismarral együtt.
1703 a kastély temploma tönkre ment.
19. Századtól mai napáig[szerkesztés]
I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg 1803-ban Wismart, Neuklostert és a szigetet 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) vett Svédországtól, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével.
1903-ban Svédország véglegesen lemondott a szigetről
1927 óta létezik a híd.
Lakosság[szerkesztés]
Turistalátványosságok[szerkesztés]
- Kirchdorfban van egy kis múzeum. Az kiállítás egy részé a Cap Arcona történetté mutat.
- A templom: 1210 és 1350 építetek négy vagy öt szakaszban a templomot. A román stílusú torony valószínűleg a legrégebbi rész több funkcióval mint a hely az istentisztelet , mint a menedékhelyen , tárolás , megtekintésére és harangtorony. A torony 47 méter magas. A templomi orgona 1704-ben szerzett Neuklosterból.
- A „Cap Arcona“ emlékműje: 1945-ben a Cap Arcona elsüllyesztése után 28 halott a poeli partot ért el.
- Világítótornyok Timmendorfban és Gollwitzban állnak
- Tengerparti strandok
- parkolóval Timmendorf, Schwarzen Busch es Gollwitz.
- kerekpárral elértő: Neuhof és Seedorf
- nudista strand (FKK-Strand): Wangern
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Forgalom[szerkesztés]
Egy töltés híddal összeköt a sziget a szaroz földdel. Buszjárás létezik Wismar és Poel között. Megállok vannak itt: Fährdorf, Malchow, Gollwitz, Kirchdorf, Weitendorf, Wangen és Timmendorf, nyáron Schwarzer Busch is.
A három poeli kikötő: Kirchdorf, Niendorf és Timmendorf-Strand.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Svédország Hammarö, 2003
Irodalom[szerkesztés]
- Fritz Meyer-Scharffenberg: Wismar, die Insel Poel und der Klützer Winkel. Rostock 11962, 21965 und überarbeitet 31990. ISBN 3-356-00340-2
- Friedrich Wigger: Die Festung Pöl. In: Jahrbücher des Vereins für meklenburgische Geschichte und Alterthumskunde. Jahrgang 48 (1883). S. 1-53. (Digitalisat[halott link])
- Thorsten Müller: Poel - Insel und Meer. Edition Einblick, Fotobildband 80 Seiten, ISBN 978-3-00-030398-2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 6.
- ↑ Folkmängd 1880, i Nordisk familjebok, 1:a upplagan (1888)
- ↑ Folkmängd 1905, i Nordisk familjebok, 2:a upplagan (1915)
- ↑ Folkmängd 31.12.1990, 1995, 2000, 2005 och 2010 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben SIS-Online Databas, Mecklenburg-Vorpommern Statistisches Amt (M-V statisztikai hivatal)
További információk[szerkesztés]
- Wissenswertes über die Insel
- Wasser- und Schifffahrtsamt Lübeck – Leuchtturm Gollwitz
- Wasser- und Schifffahrtsamt Lübeck – Leuchtturm Timmendorf
|
