Poel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poel sziget (Insel Poel)
Hafen von Kirchdorf.jpg
Poel sziget címere
Poel sziget címere
Poel sziget zászlaja
Poel sziget zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás Nordwestmecklenburg járás
Alapítás éve1163
Polgármester Gabriele Richter
Irányítószám 23999
Körzethívószám 038425
Rendszám NWM
Testvérvárosok
Lista
Hammarö Municipality
Népesség
Teljes népesség 2486 fő (2016. dec. 31.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Terület36,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Poel sziget (Németország)
Poel sziget
Poel sziget
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′
Poel sziget (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Poel sziget
Poel sziget
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Nordwestmecklenburg járás térképén
Elhelyezkedése Nordwestmecklenburg járás térképén
Poel sziget weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poel sziget témájú médiaállományokat.

Poel egy község és egy Balti-tenger-i sziget Észak-Németországban. A sziget a Wismari-öbölben fekszik. A székhelye Kirchdorf. Töltés és híd összekötik a sziget a száraz földdel.

Települései[szerkesztés]

  • Brandenhusen
  • Einhusen
  • Fährdorf
  • Gollwitz
  • Hinter Wangern
  • Kaltenhof
  • Kirchdorf
  • Malchow
  • Neuhof
  • Am Schwarzen Busch
  • Seedorf
  • Niendorf
  • Oertzenhof
  • Timmendorf
  • Vorwerk
  • Wangern
  • Weitendorf
  • Weitendorf-Hof

Törtelem[szerkesztés]

12. Századtól a harmincéves háborúig[szerkesztés]

Poel-ben említik először 1163 megerősítésével az adományt a tized az egész sziget és a falu Fahrdorf egy okirat brémai érsek Hartwig dokumentált. Ez az adomány megerősítette 1173 Barbarossa császár is.

1210 a tized félig a lübecki városi és félig a mecklenburgi hercegi kincstárba jutott.

1210 körül német telepesek érkeznek Poelre és alapították a templomot és

1350 körül befejezték az építést.

1318 Mecklenburg hercege eladta a szigetet egy nemes családnak.

1614 és 1618 között építetek a poeli erődet

Harmincéves háború és svéd idő[szerkesztés]

1620 II. Gusztáv Adolf svéd király tólakozott Johann Albrecht II mecklenburgi herceggel a kastélyban

1627 dánul lett a sziget

1628 és 1631 között Wallenstein itt uralkodott, 1635 és 1338 között a svédek.

1848 a vesztfáliai béke megint svédül lett, Wismarral együtt.

1703 a kastély temploma tönkre ment.

19. Századtól mai napáig[szerkesztés]

I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg 1803-ban Wismart, Neuklostert és a szigetet 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) vett Svédországtól, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével.

1903-ban Svédország véglegesen lemondott a szigetről

1927 óta létezik a híd.

Lakosság[szerkesztés]

forrás:[2][3][4]

Turistalátványosságok[szerkesztés]

kirchdorfi templom
emlékhely a Cap Arcona halottainak Schwarzer Buschnal
  • Kirchdorfban van egy kis múzeum. Az kiállítás egy részé a Cap Arcona történetté mutat.
  • A templom: 1210 és 1350 építetek négy vagy öt szakaszban a templomot. A román stílusú torony valószínűleg a legrégebbi rész több funkcióval mint a hely az istentisztelet , mint a menedékhelyen , tárolás , megtekintésére és harangtorony. A torony 47 méter magas. A templomi orgona 1704-ben szerzett Neuklosterból.
  • A „Cap Arcona“ emlékműje: 1945-ben a Cap Arcona elsüllyesztése után 28 halott a poeli partot ért el.
  • Világítótornyok Timmendorfban és Gollwitzban állnak
A timmendorfi világítótorony 2009
gollwitzi tengerpart télen
oböl Brandenhusennal
  • Tengerparti strandok
    • parkolóval Timmendorf, Schwarzen Busch es Gollwitz.
    • kerekpárral elértő: Neuhof és Seedorf
    • nudista strand (FKK-Strand): Wangern

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Prof. Hans Lembke vizsgál vetőmagokat

Forgalom[szerkesztés]

töltés Groß Strömkendorf és Poel kozött

Egy töltés híddal összeköt a sziget a szaroz földdel. Buszjárás létezik Wismar és Poel között. Megállok vannak itt: Fährdorf, Malchow, Gollwitz, Kirchdorf, Weitendorf, Wangen és Timmendorf, nyáron Schwarzer Busch is.

A három poeli kikötő: Kirchdorf, Niendorf és Timmendorf-Strand.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Fritz Meyer-Scharffenberg: Wismar, die Insel Poel und der Klützer Winkel. Rostock 11962, 21965 und überarbeitet 31990. ISBN 3-356-00340-2
  • Friedrich Wigger: Die Festung Pöl. In: Jahrbücher des Vereins für meklenburgische Geschichte und Alterthumskunde. Jahrgang 48 (1883). S. 1-53. (Digitalisat[halott link])
  • Thorsten Müller: Poel - Insel und Meer. Edition Einblick, Fotobildband 80 Seiten, ISBN 978-3-00-030398-2

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.laiv-mv.de/static/LAIV/Statistik/Dateien/Publikationen/A%20I%20Bev%C3%B6lkerungsstand/A123/2016/A123%202016%2022.xls
  2. Folkmängd 1880, i Nordisk familjebok, 1:a upplagan (1888)
  3. Folkmängd 1905, i Nordisk familjebok, 2:a upplagan (1915)
  4. Folkmängd 31.12.1990, 1995, 2000, 2005 och 2010 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben SIS-Online Databas, Mecklenburg-Vorpommern Statistisches Amt (M-V statisztikai hivatal)

További információk[szerkesztés]