Piszkos döggomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piszkos döggomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sordidulum
(Kühner & Romagn.) P.D.Orton 1960
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piszkos döggomba témájú médiaállományokat és Piszkos döggomba témájú kategóriát.

A piszkos döggomba (Entoloma sordidulum) a döggombafélék családjába tartozó, Európában honos, erdőkben, réteken élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A piszkos döggomba kalapja 2-5 cm széles, kezdetben tompán kúpos vagy félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül, közepén lapos púppal. Higrofán: nedvesen szürkésbarna, néha rozsdás árnyalattal, közepe gyakran sötétebb; megszáradva halvány, piszkos fehéresszürke. Nedvesen széle röviden, áttetszően bordázott. Felszíne sima, középen kissé nemezes lehet.

Húsa vékony, viszonylag kemény; színe halvány, fehéres. Szaga és íze lisztszerű.

Közepesen sűrű lemezei - esetleg foggal - tönkhöz nőttek. Színük halványszürke, majd szürkésbarna, éretten a spóráktól rózsás árnyalattal.

Tönkje 2-6 cm magas és 0,2-0,4 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél gyakran megvastagodott. Színe piszkosfehér vagy halvány szürkésbarna. Felszíne a csúcsán hamvas, lejjebb sima, fényes.

Spórapora rózsaszínű. Spórája szögletes, 5-7 csúcsú, mérete 8-11,5 x 7-8,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A zöldesszürke döggomba, a keresztspórás kupakgomba, a tavaszi döggomba hasonlít hozzá.

A piszkos döggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos, Közép-Európában gyakori.

Lomb- és tűlevelű erdőkben, réteken, parkokban található meg a talajon, néha nagyobb csoportokban. Júliustól novemberig terem.

Mérgező.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]