Tavaszi döggomba

	A tavaszi döggomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező

Tavaszi döggomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Entolomataceae;
Nemzetség:	Entoloma;
Tudományos név
	Entoloma vernum; S. Lundell 1937
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Tavaszi döggomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi döggomba témájú médiaállományokat és Tavaszi döggomba témájú kategóriát.

A tavaszi döggomba (Entoloma vernum) a döggombafélék családjába tartozó, Európában elterjedt, erdőkben, réteken élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A tavaszi döggomba kalapjának átmérője 2–7 cm, alakja fiatalon kúpos, majd később kiterül, középen kis púppal. Felülete sima, selymesen fénylő. Széle fiatalon begöngyölt, nedves gomba esetében bordázott. Színe sötétbarna, szürkésbarna, esetleg feketés. Szárazon kihalványodik, főleg középen. Húsa vékony, vizenyős, színe halványbarnás. Szaga, íze nem jellegzetes, esetleg kissé liszthez hasonló.

Széles, ritkásan álló lemezei szabadon állnak vagy kis foggal a tönkhöz nőttek. Kezdetben piszkosfehér, szürkés színűek, később piszkosvörösesek. Élük fogazott lehet. Spórapora rózsaszín. Spórái oldalnézetben 5-7-szögűek, 8-12 x 7-9 mikrométeresek.

Tönkje 2–7 cm magas, 0,2-0,3 cm vastag. Alakja hengeres. Színe a kalapéhoz hasonló, a csúcsa és a töve kissé világosabb. Felülete ezüstösen fénylő, hosszában bordázott, alján fehéren szálas.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az ehető gombák közül a tövisaljagombával lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet. Lombos- vagy fenyőerdők füves-lápos részein, mezőkön, kertekben, utak mentén található meg. Március-áprilisban terem.

Mérgező gomba.