Pethe Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pethe Márton
Nagyvárad, Győr, majd Kalocsa püspöke
Született1552
Kassa
Elhunyt1605. október 3.
Bécs
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1587 – 1598
(Nagyvárad)
Püspökségi ideje
1598 – 1605. október 3.
(Győr)
Püspökségi ideje
1599 – 1605. október 3.
(Kalocsa)
Előző püspök
Következő püspök
Kutassy János
Szuhay István
Pethe Márton a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Pethe Márton témájú médiaállományokat.

Hetesi Pethe Márton (Abaúj vármegye, Kassa, 1552Bécs, 1605. október 3.) érsek.

Életrajza[szerkesztés]

Hetesi Pethe Márton 1552-ben született az akkor Abaúj vármegyéhez tartozó Kassán. Apja Pethe Imre, királyi helytartósági ítélőmester volt. Testvérei: László, a magyar királyi kamara elnöke, tornai főispán, Imre, Radeczy István királyi helytartó főjegyzője volt.

Iskoláit Kassán és Krakkóban végezte.

Egyházi pályája[szerkesztés]

Sírtáblája a pozsonyi Szent Márton-dómban

1582. február 21-én, mint pozsonyi kanonok elnyerte a szerémi címzetes püspökséget, két hónappal később pedig már váci püspök és pilisi apát. 1586. március 27-én Rudolf király, Radeczy István halála után a megüresedett esztergomi Szent István prépostságot és kanonokságot adományozta számára, azzal a kikötéssel, hogy a pilisi apátságot engedje át Joó Balázsnak, aki a király tanácsosa és titkára, Joó János testvére volt.

1587. augusztus 13-án váradi püspökké, s egyúttal szepesi és jászói préposttá nevezték ki.

1588-ban Szepeshelyre költözött, ahol a plébániáról elűzve az evangélikus papokat, helyreállíttatta a prépost házat, a káptalan templomot, 1590-ben pedig visszaszerezte a látókői (Lapis Refugii) uradalmat és a jászói birtok egy részét. 1591-ben a jászói prépostság épületeit kölcsönökből ágyúkkal látta el, Alsómecenzéfen pedig malmot, vashámort és hutát alapított. 1592-ben a 13 szepesi városban canonica visitatiót tartott.

1598 és 1600 között királyi kancellár, 1598-tól győri megyés püspök, 1599-től pedig kalocsai érsek és a győri prépostság adminisztrátora. 1601-ben a királyi helytartó helyettese lett, 1602-től helytartó és az esztergomi egyházmegye kormányzója.

A Bocskai-szabadságharc idején (1604-1606) Somorjára, Németújvárra, majd Bécsbe menekült. Mint győri prépost erélyesen föllépett a protestantizmus ellen.

Bécsben, 1605. október 3-án halt meg, Pozsonyban nyugszik.

Források[szerkesztés]


Előde:
Bornemissza Gergely
Nagyváradi katolikus püspök
1587–1598
Utóda:
Mikács Miklós
Előde:
Kutassy János
Győri püspök
1598–1605
Utóda:
Naprágyi Demeter
Előde:
Kutassy János
Kalocsai érsek
1599–1605
Utóda:
Szuhay István