Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Petőfi Sándor szülőházáról és az emlékmúzeumról szól. Hasonló címmel lásd még: Petőfi Sándor Emlékház (egyértelműsítő lap).

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum irodalmi , történelmi emlékhely és múzeum Kiskőrösön, a Petőfi Sándor tér 5. szám alatt . A mai napig helyén álló épületben született 1823. január 1-jén Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár. Ezt többek között az szülőház falán 1862-ben elhelyezett emléktábla tanúsítja. Ez volt az országban az első irodalmi emlékhely és az első műemlék.

A költőnek van még emlékháza Kiskunfélegyházán (egykori gyerekkori lakhelyén), Sárszentlőrincen és a romániai Torda parókiájának épületében is.

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Kiskőrösön (2007)
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Kiskőrösön (2007)
A múzeum adatai
ElhelyezkedésKiskőrös
Magyarország
Cím6200, Kiskőrös, Petőfi Sándor tér 5.
Alapítva1952.
Megnyílt1880.
Látogatók száma2000 fő (2022)
Igazgatódr. Filus Erika
TulajdonosKiskőrös Önkormányzata
Építési adatok
Építés éve18. század utolsó harmada, 1780 körül
Védettségműemlék, nemzeti emlékhely
Elhelyezkedése
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum (Magyarország)
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 14″, k. h. 19° 17′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 14″, k. h. 19° 17′ 08″
Térkép
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum témájú médiaállományokat.

Az épület története és Petőfi emlékezete[szerkesztés]

Az épület 1780 körül épült. Régebbi írások szerint zsellér állományú házi udvarral, 130 négyszögöl területtel rendelkezve. 1821 és 1824 között Makovinyi Márton borbélymester tulajdonában állt.

Ezt az épületet bérelte három évre az adott időszak alatt Petrovics István mészárosmester. Ebben a házban élt feleségével, Hrúz Máriával együtt. 1823 év elején itt született meg első gyerekük, Petőfi Sándor. A család 1824. októberében költözött Kiskunfélegyházára.[1]

A házat 1859-ben Makovinyi Klára örökölte, ami 1863-ig volt tulajdonában. Ezt követően egy csereszerződés keretében került a ház Martinovits Pál kötélfonó mester és felesége, Varga Terézia tulajdonába.[2]

1857-ben Sárkány János evangélikus lelkész, Petőfi egykori iskolatársa által bizonyosodott be az anyakönyvi iratokat átvizsgálva, hogy a költő Kiskőrösön született. Ezt a felfedezését még abban az évben a Vasárnapi Újságban is közölte. 1862-ben Ivánka Imre javaslatára jelölték meg a szülőházat márványtáblával, amelynek feliratán ma is olvasható: "Itt született Petőfi 1822. december 31."

1864-ben hitelesítette a házat Pesty Frigyes, majd 1873-ban a Pest vármegye bizottságot küldött a településre, hogy a Magyar Írók és Művészek Társasága megvásárolja az épületet. Végül öt évvel később, 1878. május 24-én 800 osztrák forintért vették meg Varga Teréziától.

1880-ban lett a társaság birtoka az épület, és október 17-én ünnepélyes keretek között adták át a látogatók számára. Az ünnepi beszédet Jókai Mór mondta[3] és ekkor készült a szülőházról az író ismert rajza.[4] A látogatók már ekkor megtekinthették Petőfi szülőszobáját, amely még üresen állt.[5]

Mivel az épület fenntartása és működtetése a fővárosból igen nehézkes volt, ezért felmerült az épület átadása a község számára. A társaság először 1890-ben ajánlotta fel az épületet Kiskőrös községi vezetésének, majd három évvel később kelt egy szerződés annak karbantartására vonatkozóan. 1894-től kezdődően az épület végében lakott a bérlő. A gondnokok napi szinten takarították és rendezték az épületet, a község pedig anyagi és szakmai munkát biztosított a nagyobb károk esetén.

Az épület állapotán jelentős változást az 1948/49-es centenáriumi évek hozták el. Ekkor került sor az egész épületet átfogó kiállítási terület kialakítása, ami 1951-ben valósult meg. 1953-ban a Petőfi család egykori bútoraival és korabeli néprajzi tárgyaiból egy irodalmi emlékház került berendezésre

. 1958-ban az első műemlékvédelmi hullám idején lett az épület védett hely.[6] Ennek oka az építészeti értéke mellett a költő személye miatt volt fontos. 1985-ben a múzeum egy műfordítói szoborparkkal, majd 1990-ben egy Petőfi Képtárral bővült.[7] Az 1980-as évek közepén került a múzeum kiállítási tárgyai közé, később a szülőház udvarán az 1861-ben a Gerenday és Fia kőfaragő cége által készített kiskőrösi, első köztéri Petőfi szobor.[8]

Petőfi Sándor szülőháza 1880 körül (Jókai Mór rajza)

2019-ben a Kubinyi Ágoston Program keretén belül a múzeum 22 millió forintot nyert az épület megújítására, az új kiállítás kialakítására. Ennek értelmében 202. január 23-án mutatták be utolsó tárlatvezetés keretén belül a régi tárlatot.[9] Ugyanebben az évben október 17-én emlékeztek meg az épület megnyitásának 140. évfordulójára.[10]

2021 májusában a magyar kormány Történelmi Emlékhellyé nyilvánította a szülőházat és a múzeumot.[11] 2022-ben a múzeum telephelyévé vált a János Vitéz Látogatóközpont.[12] Ugyanebben az évben október 16-án nyitották meg a megújult kiállítást, a múzeum új tárlatát és a történelmi emlékhelyet igazoló sztélét is ekkor leplezték le. Az avató ünnepségen jelen volt többek között Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Hermann Róbert történész, Szilágyi Márton irodalomtörténész és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója.[13] Ezt a megújított kiállítást már több mint 2000 fő látogatta meg 2023 év elejéig.[14]

A szülőház épület[szerkesztés]

Az épület eredeti állapotában maradt meg, autentikusan van berendezve. Fésűs beépítésű, egysoros elrendezésű, téglalap alaprajzú. Nyeregtetős, deszkaoromzatú, náddal fedett épület, amely a kiskunsági háztípust képviselő népi porta.[15] Az épület három helységből áll.

A szülőház utcai szobája a költő születéskori állapotát őrzi, a család bútorai közül itt található az ágy és az almárium. A másik felében sarokpadok, székek, asztal és a falon lógó míves téka látható. A padlózat, mennyezet fából készült, sarokban fehérre meszelt kemence áll.

A középső helység a nyitott fedeles konyha. Ereklyeként őrzik a dajka, Kurucz Zsuzsanna krumplinyomóját és fából készült tésztaszűrőjét. Néprajzi ritkaság a középpadka és a nyitott kémény. Egyik sarkában őrznek egy 48-as tulipános ládát, melyben az évtizedek során a koszorúkon összegyűlt szalagokat őrzik.

Az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és keresztelés relikviáit, dokumentumait őrzi.[16]

Petőfi szülőháza Kiskőrösön, Petőfi Album (1907)

A család bútorain túl számos Petőfivel kapcsolatos dokumentum és tárgy látható. Egy 1815-ös vándorládát, amely Petőfi apjának tulajdonítható és az ő dokumentumait tartalmazza, amelyek igazolják a kiskőrösi tartózkodást. Megtekinthető még Petőfi keresztelésekor készült anyakönyve is a keresztelő kancsóval együtt. Ritkaságként megtekinthető Grimm Vince 1861-ben készült metszete, amelyen a teljes család látható Petőfi Sándor öccsével, Petőfi Istvánnal valamint feleségével, Szendrey Júliával és fiával, Petőfi Zoltánnal együtt.[17]

Az udvar[szerkesztés]

Az udvaron található a házhoz tartozó jégverem, emellett itt található az ország első köztéri Petőfi szobra, az aradi vértanúk emlékét őrző fal és az Európában egyedülálló műfordítói szoborpark.

A világ első köztéri Petőfi szobra[szerkesztés]

Sárkány János lelkész által közölt Vasárnapi Újságban megjelent cikk adta az ötletet az emlékápolásnak. A lakosság érdeke a szülőház megjelölése mellett egy Petőfi-szobor felavatása volt. A szobrot a pesti Gerenday-cég készítette 1861-ben, homokkő felhasználásával, de egy évvel később került felavatásra szolid keretet között.[18] Eredetileg a község evangélikus gimnáziuma előtt állt. 1931-ben és a második világháborút követően is a romló állaga miatt restaurálni kellett. Ezt követően az iskola épületében helyezték el. Innen került az 1980-as évek közepére a múzeum épületébe, majd a szülőház udvarára. 2003-ban ismét restaurálták a szobrot a kiskunfélegyházi Bozóki fivérek Laczkó János irányítása alatt.[19]

Az aradi vértanúk emlékfala[szerkesztés]

Az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulója alkalmából 1999. október 6-án adták át a dombormű-sorozatot. A vértanúk mellett megjelenik gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök portréja is.[20]

Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark[szerkesztés]

A kiskőrösi Petőfi tér 1973-ban. A képen középen látható Petőfi Sándor szülőháza.

Az Országos Petőfi Sándor Társaság ötlete alapján 1985. július 26-án, 15 órakkor adták át a szoborparkot. A park azzal a céllal jött létre, hogy Petőfi nemzetközi emlékét megőrizze a két nemzet, a költőé és a fordítóé.[21] A szoborparkban jelenleg 18 fordító szobra látható (legutóbb 2020-ban lett új szobor elhelyezve).

A szoborparkban megjelenő költők többek között[22]:

  • Az ország első köztéri Petőfi-szobra (1861). Az egykori evangélikus iskolában álló szobor ma a szülőház udvarán áll.
    Az ország első köztéri Petőfi-szobra (1861). Az egykori evangélikus iskolában álló szobor ma a szülőház udvarán áll.
  • Az aradi vértanúk emlékfala (1999)
    Az aradi vértanúk emlékfala (1999)
  • A Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark. 1985 óta összesen 18 fordító szobra áll itt.
    A Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark. 1985 óta összesen 18 fordító szobra áll itt.

A múzeum[szerkesztés]

A szülőház mellett áll a kétemeletes múzeum. A földszintjén az állandó kiállítás, addig az emeleten időszaki kiállítások, tárlatok várják a látogatókat. A galéria több esetben ad helyet a helyi művészek munkáinak.

Állandó kiállítások[szerkesztés]

2022 előtt[szerkesztés]

Az időszaki kiállítást 1998-ban hozta létre Kispálné dr. Lucza Ilona múzeum igazgató. A vitrineket Zalatnai Pál grafikus, a maketteket Lisztes János készítette Laczkó János felügyelete alatt. A kiállítás három teremből állt: az elsőben a község történetét mutatta be Petőfi születéséig, a második a költő életével foglalkozott, a harmadik pedig az utóéletével foglalkozott.[23] Az emeleten Petőfi ihlette képek voltak láthatóak.[24]

2022 óta[szerkesztés]

Az új időszaki kiállítás címe 7 év. Az új kiállítás Petőfi 1842 és 1849 közötti időszakát mutatja be személyiségén, a művein és a történelmi eseményeken keresztül. A tárlat a modern technika segítségével ad betekintést Petőfi életének ezen szakaszába.[25]

János Vitéz Látogatóközpont[szerkesztés]

2016-ban a Martini utca 6. szám alatt létrehozott látogatóközpont eredetileg a múzeum része volt. Később a város egyik cége lett a fenntartója a helységnek egészen 2022-ig, amíg vissza nem került a múzeum birtokába.[26] A multimédiás kiállítás célja, hogy egy labirintus-útvonalon keresztül, 14 interaktív termen keresztül vezeti végig a látogatót a János vitéz történésein. A látogató tableten keresztül oldhat meg szórakoztató, játékos feladatokat.[27]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Év Múzeuma díj (2005, 2010[28])

Galéria[szerkesztés]

  • Az 1862-ben állított emléktábla. Szövege: "Itt született Petőfi 1822. december 31."
    Az 1862-ben állított emléktábla. Szövege: "Itt született Petőfi 1822. december 31."
  • Grimm Vince: A Petőfi-család (metszet, 1861)
    Grimm Vince: A Petőfi-család (metszet, 1861)
  • A szülőszoba egy része. Az ágy 1846-ig volt a család birtokában, ekkor adósságuk fejében Dömsödön hagyták
    A szülőszoba egy része. Az ágy 1846-ig volt a család birtokában, ekkor adósságuk fejében Dömsödön hagyták
  • Az emlékmúzeum épülete
    Az emlékmúzeum épülete
  • A múzeum tulajdonában lévő János vitéz Látogatóközpont a Martini u. 6. szám alatt található meg.
    A múzeum tulajdonában lévő János vitéz Látogatóközpont a Martini u. 6. szám alatt található meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Fekete Sándor. Petőfi Sándor életrajza I. – A költő gyermek- és ifjúkora. Budapest: Digitális Irodalmi Akadémia - Petőfi Irodalmi Múzeum (2011). Hozzáférés ideje: 2023. március 18. 
  2. ↑ Magyar Irodalmi Emlékházak - Emlékházak - Petőfi Sándor Szülőháza. www.mire.hu. [2023. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  3. ↑ PETŐFI SZÜLŐHÁZÁNAK ÁTVÉTELE | Jókai Mór Összes Művei | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  4. ↑ Fekete Sándor. Haza és haladás. Képes Történelem.. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 82.. o. [1974]. Hozzáférés ideje: 2023. március 18. 
  5. ↑ Petőfi szülőháza - 1909. július - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. www.huszadikszazad.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  6. ↑ Nemzeti Örökség Intézete, történelmi emléhelyek: Kiskőrös, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  7. ↑ A Kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, Kispálné Dr. Lucza Ilona laudációja. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  8. ↑ A világ első köztéri Petőfi szobra. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  9. ↑ Zsolt, Barta: BAON - Utolsó tárlatvezetés a kiskőrösi emlékmúzeumban. BAON - Utolsó tárlatvezetés a kiskőrösi emlékmúzeumban, 2020. január 23. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  10. ↑ Zsolt, Barta: BAON - Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára készülnek Kiskőrösön. BAON - Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára készülnek Kiskőrösön, 2020. október 17. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  11. ↑ Zsolt, Barta: BAON - Történelmi Emlékhellyé nyilvánították a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumot. BAON - Történelmi Emlékhellyé nyilvánították a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumot, 2021. május 27. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  12. ↑ Zsolt, Barta: BAON - A látogatóközpont a kiskőrösi múzeum része lesz. BAON - A látogatóközpont a kiskőrösi múzeum része lesz, 2021. december 23. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  13. ↑ Zsolt, Barta: BAON - Fürjes Balázs: Először nyilvánították történelmi emlékhellyé egy híres ember szülőházát hazánkban. BAON - Fürjes Balázs: Először nyilvánították történelmi emlékhellyé egy híres ember szülőházát hazánkban, 2022. október 16. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  14. ↑ Zsolt, Barta: BAON - Október óta kétezer látogatót vonzott a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum kiállítása. BAON - Október óta kétezer látogatót vonzott a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum kiállítása, 2023. február 1. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  15. ↑ Lakóház (Petőfi Sándor szülőháza), Kiskőrös (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  16. ↑ admin: Petőfi Sándor Szülőháza (magyar nyelven). Kiskőrös, 2016. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  17. ↑ Bacs-Kiskun megye remekei. www.bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  18. ↑ Turán István (2017). „Kiskőrös legrégebbi Petőfi-szobrai” (magyar nyelven). Honismeret (Magyarország), Budapest 45. évf. (5. sz.), 34–38. o, Kiadó: Honismereti Szövetség.  
  19. ↑ admin: A világ első köztéri Petőfi szobra (magyar nyelven). Kiskőrös, 2016. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  20. ↑ Tamás, Pál: Az Aradi vértanúk emlékfala (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  21. ↑ admin: Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark (magyar nyelven). Kiskőrös, 2016. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  22. ↑ Dávid, Zubreczki: Miért izmoztak két kaukázusi nemzet politikusai Petőfi Sándor szülőházánál? (magyar nyelven). index.hu, 2019. november 28. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  23. ↑ Zsolt, Barta: BAON - A kiskőrösi kiállítás utolsó tárlatvezetését tartották. BAON - A kiskőrösi kiállítás utolsó tárlatvezetését tartották, 2020. január 17. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  24. ↑ Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös. Autóval Magyarországon és külföldön. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  25. ↑ Emlékmúzeum (magyar nyelven). Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  26. ↑ Kriskó János (2023). „Petőfi Sándor kultusza Kiskőrösön: Kispálné dr. Lucza Ilonával és dr. Filus Erikával Kriskó János beszélget” (magyar nyelven) (PDF). Forrás (Magyarország), Kecskemét 55. évf. (1. sz.), 134–144. o.. o, Kiadó: Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár. (Hozzáférés: 2023. március 18.)  
  27. ↑ János Vitéz Látogatóközpont (magyar nyelven). János Vitéz Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  28. ↑ Stúdió, Patkós: Kiskőrös - Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum - Kiállítások - (magyar nyelven). patkosstudio.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)

Források[szerkesztés]

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum honlapja

Az épület leírása Kiskőrös honlapján

Az épület leírása a Nemzeti Örökség Intézet honlapján

Az épület leírása a Magyar Irodalmi Emlékházak honlapján Archiválva 2023. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

Petőfi Sándor kultusza: Kiskőrösön Kispálné dr. Lucza Ilonával és dr. Filus Erikával Kriskó János beszélget.In: Forrás, 55. évf. (2023), 1. sz. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár 134–144. o.(Hozzáférés ideje: 2023. március 18.) Az interjú elérhetősége

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Petőfi Sándor

Kiskőrös

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petőfi_Szülőház_és_Emlékmúzeum&oldid=26947365”