Perui macskanyúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Perui macskanyúl
Rodent on a rock in South America-8.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Öregcsalád: Chinchilloidea
Család: Csincsillafélék (Chinchillidae)
Alcsalád: Chinchillinae
Nem: Lagidium
Meyen, 1833
Faj: L. peruanum
Tudományos név
Lagidium peruanum
Meyen, 1833
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Perui macskanyúl témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Perui macskanyúl témájú médiaállományokat és Perui macskanyúl témájú kategóriát.

A perui macskanyúl (Lagidium peruanum) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a csincsillafélék (Chinchillidae) családjába tartozó rágcsálófaj, amely Peruban, Chilében és Bolíviában él, 5000 méter tengerszint fölötti magasságig.

Az állat a Lagidium emlősnem típusfaja.

Előfordulása és életmódja[szerkesztés]

A perui macskanyúl Peru középső és déli részén, valamint Chile északi területein honos és a Titicaca-tó bolíviai oldalán is megfigyelték. 300 m-től egészen 5000 méter tengerszint fölötti magasságig felhatol, egészen a hóhatárig. A sziklás, köves területeket kedveli, ahol a meredek csúcsokon a ragadozók kevésbé férhetnek hozzá. A ragadozómadarak elől sziklaüregekbe rejtőzik. Nagy kolóniákban él, amelyek néha elérhetik a 80 főt is; ezen belül a 2-5 egyedből álló családok közös üreget osztanak meg egymással.

Növényevő, különböző fűféléket, gyökereket, magvakat eszik. Párzási időszaka október-novemberre esik. A nőstény 140 napos vemhesség után általában egy kölyköt hoz a világra. A kölyök nyolchetes koráig tejjel táplálkozik, utána fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Fogságban húsz évig is élnek.

A perui macskanyúlra főleg az andesi hegyimacska, a csíkos pampamacska és a culpeo vadászik.

Alfajai[szerkesztés]

  • Lagidium peruanum peruanum Meyen, 1833
  • Lagidium peruanum arequipe Thomas, 1907
  • Lagidium peruanum inca Thomas, 1907
  • Lagidium peruanum pallipes Bennett, 1835
  • Lagidium peruanum punensis Thomas, 1907
  • Lagidium peruanum saturata Thomas, 1907
  • Lagidium peruanum subrosea Thomas, 1907

Megjelenése[szerkesztés]

Perui macskanyúl Machu Picchunál

A perui macskanyúl testhossza 30–45 cm, amihez még hozzájárul majdnem ugyanilyen hosszú, felső részén bozontos, spirálisan összetekerhető farka. A felnőtt egyedek súlya 0,9-1,6 kg között változik. Méretre és testalkatra az üregi nyúlra hasonlít, ám hátsó lábai jelentősen hosszabbak. Fülei kb. 8 cm hosszúak, hegyük lekerekített, külső részük gyéren szőrös, belső felük csupasz. Bundája sűrű és puha, csak a hosszú farokszőrök durvábbak. Szőrszálainak töve fehér, csúcsa sárgábarna-piszkosfehér; az állat színe összességében hamuszürke, oldalain sárgásbarna. A magashegyekben élő egyedek inkább barnák, az alacsonyabb területeken pedig sötétszürke macskanyulak élnek. Fekete bajuszsörtéi feltűnően hosszúak.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Bár régebben tömegesen vadászták a prémje miatt, és ma is vadásznak rá a húsáért, a perui macskanyulak létszáma elterjedési területükön belül stabilnak mondható. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Northern viscacha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.