Borsos keserűfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Persicaria hydropiper szócikkből átirányítva)
Borsos keserűfű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Kétszikűek
Rend: Szegfűvirágúak
Család: Keserűfűfélék
Nemzetség: Persicaria
Tudományos név
Persicaria hydropiper
(L.) Delabre 1800
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borsos keserűfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos keserűfű témájú médiaállományokat és Borsos keserűfű témájú kategóriát.

A borsos keserűfű (Persicaria hydropiper) a keserűfűfélék családjába tartozó, Afrika és az Antarktisz kivételével az egész világon elterjedt, csípős ízű, vízparti növény.

Megjelenése[szerkesztés]

A borsos keserűfű 30-80 cm magas, lágyszárú, egyéves növény. Karógyökere ritkán 1 m hosszú is lehet, de többnyire jóval rövidebb. Szára gazdagon elágazik, felálló, de a tövén gyakran elfekszik és ilyenkor az ízekben legyökerezhet. A szár csupasz, ízelt, az ízekben duzzadt, színe zöld, vöröses vagy világosbarna. 4-10 cm hosszú levelei hosszúkás-lándzsás alakúak, hegyük kihegyezett, oldalerei jól láthatóak. Szélük ép, kissé hullámos. A levélnyelek a szárat körbefogó, hosszan pillás szélű levélkürtőből erednek.

Júliustól októberig virágzik. Jellegtelen, 2-4 mm-es, zöldesfehér vagy zöldesrózsaszín virágai karcsú, bókoló füzéreket alkotnak, amelyek a szár végén vagy a felső levelek hónaljából erednek. A virágok lepellevelei négycimpájúak, zöldesek, csúcsuk vöröses.

Termése 2-3,5 mm-es sötétbarna vagy fekete makkocska.

Kromoszómaszáma 2n=20.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában, Észak-Amerikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában gyakori, ritkábban előfordul Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Afrikából hiányzik. Magyarországon gyakori.

Vizes élőhelyeken, mocsarakban, ártereken, tavak, csatornák, lassan mozgó folyók mentén fordul elő. A talaj jellegét, kémhatását illetően igénytelen, de a savanyú talajokon jobban nő. A mérsékelt égöv alatt egyéves növény, ősszel elpusztul. Főleg magról szaporodik, egy növény 385-3300 magot termel. A magok víz alatt 4-36 hónapig, a talajban akár 50 évig is életképesek maradnak. Vegetatívan is szaporodhat, legyökerező szárdarabjai révén.

Jelentősége[szerkesztés]

A rizsföldeken gyomnövényként okozhat károkat. Erősen csípős, keserű ízű növény. Hajtásai csersavakat, szeszkviterpenoidokat (poligodiál és warburganál), rutin glikozidot, és 0,5%-nyi erősebb bőrirritáló illóolajat tartalmaznak. Ha a legelő állatok elfogyasztják, gyomor-, bél- és vesegyulladást, vérvizelést okozhat.

Források[szerkesztés]