Peroxo-dikénsav
Peroxo-dikénsav | |||
IUPAC-név | μ-peroxido-bisz(hidroxidodioxidoszulfur) peroxidikénsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13445-49-3 | ||
PubChem | 24413 | ||
ChEBI | 29268 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | H2O8S2 | ||
Moláris tömeg | 194,14 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen, szilárd | ||
Olvadáspont | 65 °C-on elbomlik | ||
Forráspont | bomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | jól oldódik | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Nincs besorolva | ||
Főbb veszélyek | Erős oxidálószer | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon savak | Kénsav Peroxo-monokénsav | ||
Rokon vegyületek | Ammónium-peroxo-diszulfát, Nátrium-peroxo-diszulfát, Kálium-peroxo-diszulfát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A peroxo-dikénsav egy szervetlen sav, a kén egyik oxosava. Peroxidkötést tartalmaz. Képlete H2S2O8. Színtelen kristályokat alkot. Ezek a kristályok erősen higroszkóposak, vízben jól oldódnak. Feloldódik alkoholban és dietil-éterben is. A szaga az ózonéra emlékeztet.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A peroxo-dikénsav bomlékony vegyület. Könnyen bomlik kénsavra és oxigénre, emiatt erős oxidálószer. A bomlása víz vagy melegítés hatására gyorsabb lesz.
A kálium-jodid oldatából jódot választ ki. Ha vízben oldják, elbomlik, kénsav és hidrogén-peroxid keletkezik.
Erős kétbázisú sav, a sói a peroxo-diszulfátok vagy perszulfátok. Ezek a vegyületek a savhoz hasonlóan erős oxidálószerek, közülük az ammónium-peroxo-diszulfát és a kálium-peroxo-diszulfát a legjelentősebbek.
Előállítása
[szerkesztés]A hideg, tömény kénsav nagy áramsűrűséggel végzett elektrolízisekor peroxo-dikénsav keletkezik. Előállítható szulfonil-kloridból is hidrogén-peroxiddal.
Felhasználása
[szerkesztés]A peroxo-dikénsav sóit a fényképészetben használják fel a túl kemény képek gyengítésére, mert oxidálja a finom eloszlású ezüstöt (és szulfáttá redukálódik).
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.