Peisner Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peisner Ignác
Született1855. március 14.[1]
Sebeskellemes
Elhunyt1924. november 7. (69 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (16. parcella, 2. sor, 34. sír)
SablonWikidataSegítség

Peisner Ignác (Sebeskellemes, 1855. március 14.Budapest, Józsefváros, 1924. november 7.)[2][3] magyar újságíró, helytörténész.

Élete[szerkesztés]

A Sáros vármegyei Sebeskellemesen született. Apja, Peisner Adolf néptanító, anyja Schwarz Betti volt. A Budapesti Tudományegyetemen orvosi diplomát szerzett, de már 1876-tól újságíróként dolgozott, a Pester Korrespondenz munkatársa volt. 1879-től haláláig a Neues Pester Journal munkatársa, 1885-től segédszerkesztője lett. Igen sok tárcát írt, jórészt Budapest történetéről. Nemcsak belföldi német lapokban jelentek meg cikkei, hanem külföldi lapok is közölték írásait. A Brockhaus enciklopédiába Magyarországról írt ismertetést. Halála előtt körülbelül nyolc évvel eltörte a lábát, s onnantól kezdve mankóval közlekedett. Temetéséről az Újságírók Egyesülete gondoskodott.

A Kozma utcai izraelita temetőben kísérték utolsó útjára.

Családja[szerkesztés]

Felesége Weisz Berta (1857–1927)[4] volt, akivel 1883. május 3-án Budapesten kötött házasságot.[5]

Gyermekei:

  • Peisner Ella (1887–1942) tanítónő. Férje Demény Samu Ottó (1881–1944) mérnök volt.[6]
  • dr. Peisner Flóra (1888–?) tanárnő. Férje Rónai Zoltán (1880–1940) politikus, szociológus volt.[7]
  • Peisner Károly (1890–?) kereskedelmi és iparkamarai tisztviselő. Felesége Siklósy Terézia volt.[8]
  • Pereszlényi Pál (1893–?) újságíró, a Világ bécsi munkatársa, majd iparkamarai fogalmazó volt. Felesége Schiffer Szerafina volt.[9]

Művei[szerkesztés]

  • Képek a magyar életből (1884)
  • Budapest a XVIII. században (1900)
  • Képek a régi Pest-Budáról (1902)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]