Pató Pál Párt

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.
Pató Pál Párt
Adatok
ElnökBera István
Alapítva1989. február 10. (a Pató Pál Asztaltársaság jogutódja)
Székház1037 Budapest, Viharhegyi út 17.
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pató Pál Párt témájú médiaállományokat.
Pató Pál szobra Szőgyénben,
alkotója Nagy János, 1999

A Pató Pál Párt (P.P.P.) saját hitvallása szerint egy felülről lefelé építkező párt.

„ A lustálkodás alapvető emberi jog! ”
Pató Pál arcképe
Ponori Thewrewk Ádám Ajtony alkotása
Pató Pál szobrának leleplezése
Balra az alkotó Nagy János áll
A Pató Pál Párt tagsági igazolványa
Pathó Páll és Wargha Örzsébet sírja
A magyar kártya emléktábla a Király utca és Kazinczy utca sarkánál, a Wichmann kocsma falán

Története[szerkesztés]

A párt jogelődje az 1989. február 10-én Százhalombattán alakult Pató Pál Asztaltársaság. A Társaság létszáma a jegyzőkönyvvezetővel együtt három fő volt, mindannyian komlóiak. A baráti társaságok laza szövetségeként működő Pató Pál Asztaltársaság és a nem sokkal később a Komlón megszülető Oblomov-társaság lettek később a párttá vált mozgalom alappillérei. Ezen szervezetek alapján 1999. január 1-jén alakult a mai párt. A P.P.P. egy szatirikus csoportosulás, mely a párttá válás sikertelen harcát vívja. A Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint demoralizáló és destruktív az alapszabályuk, ironikus, szatirikus valamint közösségellenes a ténykedésük. Bera István elnök önkritikája szerint, ha három szóval kellene jellemezni a pártját, és mindazt, amit képviselnek, akkor a P.P.P. nem más, mint politikai pártok paródiája.

A párt névadója Pató Pál kisnemes,[1] akit Petőfi Sándor költeményéből ismerhetünk.[2]

A Magyar Talon Alapítvánnyal közösen felkutatták Schneider József kártyafestő műhelyének helyét, és 1996-ban emléktáblát helyeztek el a Kazinczy utca 55. számú ház falára az Erzsébetvárosban, ahol Wichmann Tamás vendéglője működött 2018 júliusáig.[3][4]

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

  • Az orosz Oblomov Párttal nagyon élénk kapcsolatot ápolnak.
  • A japán Ohara Soszuke Párt képviselője, Takenori Kambe úr pártját a P.P.P. ihlette. Járt Szőgyénben, és pipacsot helyezett el Pató Pál sírjára.

Nemzetközi példák[szerkesztés]

  • Jaroslav Hašek az 1920-as években megalakította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül nevű pártot, zsebakváriumot ígérve azoknak, akik rászavaznak.
  • Jacob Haugaard dán színész, bohóc, aki 1979-től pályázott a dán parlament képviselői székére, míg aztán 23 253 szavazattal nyert 1994-ben. 1998-ig hivatalban maradt. Választási programjában a következő ígéretetek szerepeltek: több szexet az iskolákba, jobb hátszelet a biciklistáknak, jobb időjárást, több napsütést a népnek.

Magyar példák, követők[szerkesztés]

A párt főbb célkitűzései[szerkesztés]

  • A legfontosabb célkitűzés Pató Pál eszmei örökségének ápolása.
  • A P.P.P. eszmerendszere legismertebb alakjának, Ilja Iljics Oblomovnak magyarországi kultuszát elősegítő támogatás.
  • A lustálkodási jog kiharcolása.
  • A passzív rezisztencia lassú feloldása s a fontolva haladás, túlélés, szerelem, ágyban, párnák közt halni meg.
  • Álmodozás „régi dicsőségünk”-ről, a bor és a sör békés egymás mellett élésének hirdetése.
  • A magyar írott nyelvben az ly megőrzése.
  • Az ideális társadalom utáni vágyakozás megőrzése, amely a Kert-Magyarország, a dzsentri életmód és a kávéházi szocializmus harmóniáján alapszik.

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

  • A párt legfőbb szerve a Közgyűlés.
  • A pártot az elnök (Főpohárnok) képviseli.
  • A párt ügyintéző-szerve a háromtagú Központi Illuminátus. Feladata a párt akcióinak, programjainak, dokumentumainak előkészítése, a választási kampány szervezése és a tagnyilvántartás.
  • A párt sugalmazó szerve a Transzcendens Satrapák Tanácsa. Tagjai: az elnök, a főtitkár és az Etikai Bizottság elnöke. Feladata sugalmazás, kapcsolattartás földön kívüli és szellemi lényekkel, transzcendens információk közvetítése a párt tagság, a szimpatizánsok és a választók felé.
  • Az Etikai Bizottság feladata a párt belső etikai és fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és elbírálása.

A Közgyűlés 5 évenként titkos szavazással megválasztja az elnököt (Főpohárnok), aki a párt hivatalos képviselője, a főtitkárt (Nagy Organizátor), aki egyben a Központi Illuminátus vezetője is, a Központi Illuminátus két tagját, az Etikai Bizottság elnökét (a Jóság Különös Dadája) és az Etikai Bizottság két tagját.

Tisztségviselők[szerkesztés]

  • Elnök úr: Bera István
  • Főtitkár legfőbb ideológus: Schreiber László úr
  • Csipkerózsika Nőegylet Elnökasszonya: Beráné Sziládi Xénia
  • A Pártarchívum Főigazgatóhelyettes ura: Ponori Thewrewk Ádám Ajtony[5]

A párt ünnepei[szerkesztés]

Gyásznapok[szerkesztés]

  • Április 28. - 1855. április 28-án hunyt el Pató Pál. Ezen a napon a párt aktivistái megszervezték a munka ritualisztikus temetését, a napot 2005-től mint a Munkamánia Áldozatainak Napjaként tartják nyilván a párt naptárában.[6]
  • Augusztus 18. - Pató Pál felesége, Wargha Örzsébet halálának napja.

Örömnapok[szerkesztés]

  • November 7. - A Fel nem kelés napja. Ezen napon írta Petőfi Sándor Pató Pál úrról híres versét, valamint szintén ezen a napon békét és szerelmet hirdetve bújt nagy nyilvánosság előtt ágyba 1969-ben John Lennon és Yoko Ono.
  • December 29. - A Magyar Kártya Napja. Ezen a napon minden évben megkoszorúzzák a Király utca és Kazinczy utca sarkán elhelyezett márványtáblát, miszerint e helyütt nyomták 1836-ban az első pakli magyar kártyát.
  • December 31. Pató Pál (Pathó Páll) 1793. december 31-én született.

Főbb események[szerkesztés]

  • Forradalom és szabadságharc hirdetése, forradalom a derű megteremtésére a Kárpát-medencében. 1995. november 7.
  • Emléktábla avatás Szőgyénben Pató Pál házán.[7] 1995. november 7.
  • Pató Pál szobrának felavatása Szőgyénben, 1999. augusztus 16.
  • I. Pató Pál Fesztivál, Szőgyén, 2008. augusztus 5.
  • II. Pató Pál Fesztivál, Szőgyén, 2009. július 17-19.
A Munkamánia Áldozatainak
Emlékköve

Kultikus tárgyak[szerkesztés]

  • Munkamánia Áldozatainak Emlékköve (súlya 18 dkg)[8]
  • Pártzászló
  • Pató Pál portréja
  • A Magyar Kártya mint a haza és haladás jelképe.

Publicisztika[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pató Pál Szőgyén község jegyzője volt, Esztergom vármegye alszolgabírója. Őt örökítette meg költeményében Petőfi Sándor mint a semmittevő köznemes karikatúráját.
  2. ↑ Petőfi Sándor: Pató Pál úr
  3. ↑ Magyar Idők 2018. december 29. (4. évfolyam, 301. szám)
  4. ↑ Népszava, 2018. december 27. (145. évfolyam, 299. szám
  5. ↑ Pató Pál alakjának megformálója a párt logóján
  6. ↑ Népszabadság, 2005. június 2. A derű destruktív forradalmárai
  7. ↑ Emléktábla szövege: A táblán lévő szöveg lényeges gondolata Bálintffy Bálint verséből való, aki 1868 körül írt Pató Pálról egy vígeposzt, ahol az uraság pozitív figuraként szerepel – „Kiáltsad Pest és Jeruzsálem, dicsértessék Pató Pál úr neve Amen.”
  8. ↑ Munkamánia Áldozatainak Emlékköve állíttatott 2005. április 28.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Pato Pal Party
A Wikimédia Commons tartalmaz Pató Pál Párt témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pató_Pál_Párt&oldid=26003391”