Ugrás a tartalomhoz

Papp István Gázsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papp István Gázsa
SzületettPapp István
1959.05.13.
Kolozsvár
MűvészneveGázsa
FoglalkozásaNépzenész
Kitüntetései2013 – Mester és Tanítvány művészeti díj

2015 – Magyar Arany Érdemkereszt 2021 – Magyar Érdemrend Lovagkeresztje

2023 – Martin György Díj
SablonWikidataSegítség

Papp István Gázsa (született Papp István, Kolozsvár, 1959. május 13. –)[1] a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarvezető prímása, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítója.

Pályája

[szerkesztés]

Már hétéves korában elkezdett hegedűn tanulni a kolozsvári zenelíceumban, ahol 1978-ban végzett.

Még előtte, 1977-ben el kezdett népzenével foglalkozni. Ettől az évtől, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítójaként rengeteg népzenei gyűjtésen vett részt, Kallós Zoltán irányításával, így bővítve repertoárját, amit aztán a táncházakban kamatoztatott.

A Bodzafa együttes tagjaként 1977 és 1982 között rendszeresen muzsikált a kolozsvári táncházakban,[2] időközben lejárt Désre is, a Tőkés László parókiáján illegalitásba kényszerült zártkörű rendezvényekre. Később már csak (főleg) stúdió felvételekre tellett, lévén egyrészt, hogy a tagok különböző városokban éltek, másrészt 1984-ben az akkori hatóságok betiltották a kolozsvári táncházat… 1978-ban az első székelyudvarhelyi táncháztalálkozón, majd 1980-ban az első gyimesközéploki népzenetáborban is jelen volt.

Kezdetektől több bakelitlemezük jelent meg a Bodzafával, köztük az igazi kuriózumnak számító Magyarózdi népzene, amely először mutatott be egy falu monográfiáját, balladákkal, táncrendekkel.

1982-től 1989-ig a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák (a mai Háromszék Együttes elődje) hivatásos népi együttes zenekarvezetője volt. Itt alapította meg a Stúdió Táncegyüttes állandó kísérőzenekaraként is működő Kova zenekart, akinek tagjaival a Székelyföldön még engedélyezett táncházak állandó közreműködője volt (Sepsiszentgyörgy mellett Csíkszeredában, de főleg Kézdivásárhelyen muzsikáltak rendszeresen). 1989-ben, a legsötétebb diktatúrában, Csernátonban megszervezték az első erdélyi néptánc tábort.

1990-ben kivándorolt Németországba, ahol megnősült és gyereke született. Feleségével Szűcs Júliával és kislányával Papp Dorottyával 1991-ben visszaköltözött Magyarországra, Budapestre.

Közben ez idő alatt, az 1990-es évek elején a budapesti Malév Kamarás együttesben játszott világzenét, majd 1992-től kezdve Kelemen László meghívására a Budapest Táncegyüttes prímása lett. Jelenleg is a Honvéd Együttes, Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarának zenekarvezető prímása.

1993-ban megalapította harmadik saját zenekarát, a Gázsa Bandet.[3] Az évek során zenekarával és a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttessel bejárta a világot.   Európán kívül járt Mexikóban, Indiában, Tájvánon, Egyiptomban, Kuvaitban, és többször Japánban, Kínában, Kanadában és az Egyesült Államokban. (Egy 2004-es amerikai koncertsorozat egyik állomásaként a washingtoni filharmonikusokkal[4] is tartottak egy Bartók-Liszt-Brahms-műveket tartalmazó, és azok népzenei gyökereiről szóló koncertet). A világ minden táján népszerűsíti a magyar népi kultúrát és az autentikus népzenét. Rendszeresen tanított népzenei táborokban, Erdélytől Kanadáig, mesterkurzusokat tartott Válaszúton, saját zenekarával pedig különböző amatőr néptáncegyüttesek zenei kíséretével, fesztiválok többszöri díjazottja.

Zenei kvalitásait nem csak népzenészként kamatoztatja. Sepsiszentgyörgyi éveiben állandó tagja volt a városi kamarazenekarnak, ahol a nagy klasszikusok mellett kortárs magyar és román műveket adtak elő. Régizene muzsikusként pedig a Barozda együttesben közreműködött a csíkszeredai Régizene Fesztiválokon. Mellette a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi színházak előadásaiban vállalt különféle zenész-színész megmérettetést. Évekig ment vele Budapesten az Új Színház Vérnász című darabja is. Szerepelt a Vagabond című Szomjas György-filmben, egy indiai játékfilmben, valamint közreműködött az 1100 év Európa közepén című, 62 részes dokumentumfilm kísérőzenéjében is. Tagja és zenekarvezető prímása volt a 2011-ben Prima Primissima díjat nyert Honvéd Együttesnek, melynek zenekarával, ugyanebben az évben első díjat nyertek Kínában, egy nemzetközi fesztiválon.

A hivatásos táncegyütteseknél betöltött szerepe révén sokféle népzenei dialektust sajátított el. Így kijelenthető, hogy kimagaslóan széles népzenei repertoárral rendelkezik, mely hosszú táncházas múltjának és erdélyi gyökereinek is köszönhető.

Diszkográfia

[szerkesztés]

Önálló CD

[szerkesztés]

  Gázsa Band: Csipke Camp 2012

  Gazsa Band: Rhythm Addiction – USA Concert Tour 2008

  Gázsa zenekar: Őrkőiek Budapesten, Budapest 2008.

  Gázsa zenekar: Táncház muzsika Mezőségről, Budapest 2007.

  Gazsa Band live in the USA 2005. Hungaria Records, HRCD006

  Gázsa-zenekar: Budapesttől Kommandóig. Budapest, 2003. FolkEurópa Kft.FESZCD04.

  Gázsa: Erdélyi népzene. Budapest, 1998. ABT 004.

CD együttesekkel

[szerkesztés]

Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara: Táncalávaló – 2022  © Magyar Nemzeti Táncegyüttes[5]                                

Panek Kati: Ha nem szerettelek volna. Sepsiszentgyörgy, 2007. TEMPO-085 2007

Budapest Ensemble's Band: CSÁRDÁS! – The Tango of the East. Bp. 2005 Hungaria Records- HRCD005

Budapest Táncegyüttes: Csipkerózsika. Budapest, 2003. Magneton 5046 63898-2.

1100 év Európa közepén. Budapest, 2002. Fonó FA-098-2.

Budapest Táncegyüttes: Csárdás! – A Kelet-Európai tangó. Budapest, 1999. Budapest Táncegyüttes BPTE 001.

Bodzafa együttes: a "Panek Katié". Budapest, 1999. Fonó FA-070-2.

Jánosi együttes: 77 magyar tánc. Budapest, 1996. Hungaroton HCD 18228.

Közreműködés CD-n

[szerkesztés]

Barozda: Kájoni és a népzene -2021 © Copyright Barozda

Barozda: SICULICIDIUM- Székely zenei emlékek Erdély aranykorától a MADÉFALVI VESZEDELEM utáni korokon át a régi székely népzene felfedezéséig – 2014 Alutus Kiadó

Demeter Erika: Édes ének- világ.zene.  2013 FONÓ – FA282-2

Magyar Örökség/Hungarian Heritage – Smithsonian Festival 2013 HH

Tisztelet a mestereknek- (népzenei gálaműsor koncertfelvétele Fonó 2010 feb.2) – 2012 © Híd Média Kft.

Barozda: Széllel tündökölni – Emlékek a 30 éves csíkszeredai régizene fesztivál kezdeteiről 2010 – © Copyright Barozda

Szerda 1: Magyarszovát – Ördöngösfüzes – Élő táncházi muzsika FONÓ  2011 FA263-2

Tintér Gabriella: Mit ér nekem…  2010 Hunnia Records  

Demeter Erika: Igaz vigasz. Budapest 2006 TEMPO- 079.

Tizenkét Banda: Erdélyország. Budapest, 2004. FolkEurópa Kft. FECD 012.

Barozda: Vándorutakon. Eskilstuna, Svédország, 2001. Barozda BA 270601.

Roza Bancseva: Jana-Janica. Budapest, 2000. Fonó FA-083-2.

Orosz Tibor: Kalandozások. Budapest, 2000. ER-CD 035

Táncháztalálkozó '97. Budapest, 1997. Magyar Művelődési Intézet MMICD 004.

BihariSokk. Budapest, 1997. BSK.

Kazetta  -  Műsoros kazetta

[szerkesztés]

  Csipkerózsika. Budapest, 2003. Magneton LC 5410.

  Gázsa zenekar: Budapesttől Kommandóig. Sepsiszentgyörgy, 2003. TEMPO 067.

  Őrkői és szászcsávási cigány népzene. Sepsiszentgyörgy, 2001. TEMPO 055.

  Bodzafa: a "Panek Katié". Sepsiszentgyörgy, 1999. TEMPO 005.

  Gázsa: Erdélyi népzene. Budapest, 1998. ABT 004.

  Táncháztalálkozó '97. Budapest, 1997. Magyar Művelődési Intézet MMIMK 004.

  Ábel. Sepsiszentgyörgy 1997. Háromszék Népi Együttes HANE 001.

  Budapest Táncegyüttes: Japan tour 1995: Magyar néptáncok. Budapest, 1995. FOLK REPORT 162.

  Budapest Táncegyüttes: Japan tour 1995: Jeles napjaink. Budapest, 1955. FOLK REPORT 162.

  Budapest Táncegyüttes: Japan tour 1995: Magyar táncrendek. Budapest, 1995. FOLK REPORT 162.

  Tibor'c: Magyar népzene. Budapest, 1992–93. FCMC 105.

Műsoros videokazetta

[szerkesztés]

  Csipkerózsika. Budapest, 2003. Magneton.

  1100 év Európa közepén. Budapest, 2002.

  Csárdás! – A Kelet-Európai tangó. Budapest, 1999. Budapest Táncegyüttes BPTE.

  Ábel. Budapest, 1999. Duna TV VT-036.

  Betyárok. Budapest, 1998. Televideo 3212.

Hagyományos (bakelit) lemez

[szerkesztés]

  Vadrózsák Zenekar: Hegedülnek, szépen muzsikálnak (nótalemez). Bukarest, 1984. Electrecord ST-EPE 03156.

  Bodzafa: Magyarózdi népzene. Bukarest, 1984. Electrecord ST-EPE 02577.

  Táncház: Bodzafa – Venyige. Bukarest, 1982. Electrecord ST-EPE 02168.

  Táncház. Bukarest, 1978. Electrecord STM-EPE 0163.

Film (zenei közreműködés)

[szerkesztés]

A halálba táncoltatott lány. Rendező: Hules Endre. 2011.

Vagabond. Rendező: Szomjas György. 2003.

Hangmodulos könyv

[szerkesztés]

  Bartók és a tücsöklagzi – 2023 © Napraforgó Könyvkiadó https://napraforgokiado.hu/konyv/bartok-es-a-tucsoklagzi[6]

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]

2013 – Mester és Tanítvány művészeti díj – http://cco.hu/mveszeti-dijat-alapitott-a-dunapack-kft/[7]

2015 – Magyar Arany Érdemkereszt

2021 – Magyar Érdemrend Lovagkeresztje

2023 – Martin György Díj[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. K. Tóth László: Sziki park. Magyar Nemzet, 2009. április 6. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
  2. Martin-díjasok - Martin György-díj - Papp István Gázsa. tanchaz.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  3. Papp István "Gázsa"zenekar - Zene. www.magyarvagyok.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  4. Strains From the Heart of Hungary. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  5. (x): „Igyekszünk változatos és mindenki számára érdekes válogatást játszani a Táncháztalálkozón” – interjú Papp István Gázsával (magyar nyelven). Papageno, 2022. március 28. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  6. Bartók és a tücsöklagzi Gyors Szállítással | Napraforgó Könyvkiadó (magyar nyelven). napraforgokiado.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 16.)
  7. Művészeti díjat alapított a Dunapack Kft (magyar nyelven). CCO Magazin. (Hozzáférés: 2023. szeptember 16.)
  8. Állami kitüntetések augusztus 20. alkalmából. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) napraforgokiado.hu nevű lábjegyzeteknek