Palugyay Jakab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palugyay Jakab
Született1819. augusztus 8.[1]
Pozsony[1]
Elhunyt1886. május 22. (66 évesen)[1]
Pozsony[2][3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • üzletember
  • vendéglőtulajdonos
A Wikimédia Commons tartalmaz Palugyay Jakab témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kis-palugyai és bodafalvai Palugyay Jakab (Pozsony, 1819. augusztus 8.[4]Pozsony,[5][6] 1886. május 22.) pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos.

Élete[szerkesztés]

Az 1900. évi Párizsi világkiállításon A "Château Palugyay" nagydíjat nyert.

1819. augusztus 8–án született Pozsonyban a Grassalkovich-palota valamelyik földszinti helyiségében. 1844-ben került a tulajdonába a malomvölgyi „Vaskutacska” vendéglő, és ugyanebben az évben elvette feleségül Rauch Annát, aki fiatalon, 1847. augusztus 13-án elhalálozott.[7] 1848 szeptember 26-án feleségül vette Strasser Annát.[8] 1848-ban megvette a Zöldfa szálló éttermi részét Lőw Jánostól, és az 1850-es évek elején elindította borkereskedő vállalkozását - kezdetben csak főuraknak, de később a Habsburg-ház uralkodóház több tagjának is szállította borait. Pozsonyban harmadikként kezdett pezsgőgyártással foglalkozni, 1870-ben gépeikkel napi 2000 palackot mostak és töltöttek naponta.[9] Az 1900. évi Párizsi világkiállításon „Château Palugyay” márkanevű termékével nagydíjat nyert.

1857-ben a kávéház kivételével az egész Zöldfa szálló tulajdonjogát megszerezte. 1848. március 17-én Kossuth Lajos a Zöldfa szálló erkélyéről hirdette ki Magyarország újjászületését a téren gyülekező tömegnek, miután V. Ferdinánd király aláírta az Áprilisi törvényeket, és előző nap megbízta Batthyány Lajost az első felelős magyar kormány megalakításával.

A szálló adott otthont a Conus kuglizó társulat évenkénti összejöveteleinek, és itt volt Magyarország első vívóegyesületének, a Martinengo Nándor által alapított Pozsonyi vívó-egyesület egyleti és gyakorlóhelyisége. A szállóban később I. Ferenc József többször is megszállt. 1849-ben a szabadságharc leverése után orosz katonák szállták meg a várost, akik ki akarták vágni a Séta tér (ma: Hviezdoslavovo námestie) fáit tűzifának, amelyeket Palugyay Jakab mentett meg úgy, hogy a saját tűzifakészletét bocsátotta az oroszok rendelkezésére. Továbbá többször is sikerrel járt közben a szabadságharc leverése után a császári és királyi hadparancsnoknál a politikai foglyok ügyében. Az ő közbenjárásának eredményeképpen szabadult ki a börtönből Lipovniczky István, a későbbi nagyváradi püspök is.

Palugyay Jakab közismert volt jótékonyságáról is: a vendéglőjében 12 szegény tanuló számára külön asztal volt terítve, amelyet később 24 személyre bővítettek ki.

Érdekesség[szerkesztés]

Palugyay Jakabról nevezte el Jurkovits Ferenc 1874-ben, a Palugyay születésnapjára készített gesztenyés tortáját.[10]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  2. Pesti Napló (magyar nyelven), 1886. május 23. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
  3. Nemzet (magyar nyelven), 1886. május 23. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  4. Familysearch Pozsony, Virágvölgy (Part I),) keresztelési anyakönyv. Adatok: A keresztelt neve, Jacobus Michael Palugyaÿ; apja, Ignatius Palugyaÿ; anyja, Josepha Freischisserin. Keresztelés 1819. aug. 9.
  5. Az „öreg Palugyay” Pozsonyban történt haláláról híradás. Halálozások rovat. In: Pesti Napló, 1886. május 23. 142. szám
  6. Nemzet, 1886. május 23. 1339. szám. Pozsonyban történt halálhíre.
  7. Családi kapcsolatait gyermekeivel együtt lásd Familysearch oldalon. 1. felesége Anna Katalin Rauch (1815–1847), házasságkötés 1844. április 15. Pozsony; Gyermekeik: a.) Ferenc Jakab Román Palugyay (1845–1925) b.) József Károly Fridrik Palugyay (1846–1915); c.) Anna Karolina Teréz Palugyay (1847–1847).
  8. Családi kapcsolatait gyermekeivel együtt lásd Familysearch oldalon. 2. felesége Anna Strasser, házasságkötés 1848. szeptember 26. Pozsony; Gyermekeik: a.) Károly János Palugyay (1850–1911) b.) Mária Karolina Palugyay (1853-ban elhunyt); c.) Emma Karolina Palugyay (1855-ben elhunyt); d.) János Jakab Zsigmond Palugyay (1857-ben elhunyt); e.) Auguszta Karolina Palugyay (1861–1866).
  9. Palugyay és fiai – a „pezsgő” pozsonyiak. Pozsonyi kifli – Ennivaló történelem honlap, 2013. febr. 3.
  10. Draveczky Balázs: Pozsony Gundelja és a „Zöldfához” cégérezett fogadó. Limes. Tudományos szemle. ’99/1. Tatabánya, 11. évf. 35. szám, 140. és 143. oldalak. [2020. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]