Palatinus-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Palatinusz-tó szócikkből átirányítva)
Palatinus-tó
Palatinus to.jpg
Adatok
Ország:  Magyarország
Település: Esztergom
Felszín: 32 ha
Legnagyobb mélység: 12 m, a 80-as
években 25 m
Táplálja: talajvíz, esővíz
Levezeti: Kenyérmezői-patak
egy csatornán keresztül
Különlegesség: Magyarország egyik
legtisztább vizű tava
Térkép
Palatinus-tó (Esztergom)
Palatinus-tó
Palatinus-tó
Koordináták: é. sz. 47° 43′ 41″, k. h. 18° 44′ 26″Pozíció Esztergom térképén

A Palatinus-tó (másként Sátorkőpusztai-tó, Báger-tó (Bagger), helyi elnevezéseiben Pala és Dorogi-tó) a Dorogi-medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergom területén fekszik. Az északnyugat-délkelet irányba elnyúlt tó nagyjából 840×350 méteres, téglalap alakú, délkeleti kiszögelésében nyúlványszerű öbölben végződik. Tengerszint feletti magassága 124 méter, karsztvíz feletti magassága 22 méter. Magyarország egyik legtisztább vizű tava, ami jelenleg strandként és horgásztóként működik.[1]

Csak a talajvíz táplálja, patak, vagy egyéb folyóvíz nem. A vízét egy csatornán keresztül a Kenyérmezői-patak vezeti le. A Rendszerváltásig a Dorogi Szénbányák tulajdonában állt. A tavat horgászati szempontból a Dorogi Bányász Horgász Egyesület kezeli.[2]

Neve[szerkesztés]

A tó a nevét Budapestről kijáró fürdőzőknek köszönheti, akik szerint a vize olyan jó minőségű volt, mint a fővárosi Palatinus Strandfürdőé. Dorogon az 1960-as években egy üzletházat (Palatinusz áruház) neveztek el a tóról, továbbá az 1991-ben alapított helyi televíziós társaság, a dorogi Palatinus Kábeltelevízió, valamint a Hotel Palatinus nevében is megjelent.[1]

A Sátorkői-tó, illetve a Báger-tó elnevezés a tóval közvetlenül határos földrajzi helyek neveiből származik. A Sátorkő a Pilishez tartozó Strázsa-hegy sziklája és a közelében elhelyezkedő egykori birtok helyén működött sertéstelep a tó északi partját, míg a Báger (Bagger) Dorog egyik dűlője, amely keleti irányból övezi. Egykor a Bágerben volt a Dorogi homokvasút fejállomása és szervizcsarnoka, a Dorogi Kutyaiskola és a Dorogi FC edzőpályája.[3]

Története[szerkesztés]

A tó keleti öble

A tó mesterséges eredetű bányató. Az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett. A homokot a közeli bányákban tömedéknek használták. A kitermelés folyamán egy összefüggő vízfelület alakult ki a területen. Jó vízminőségét annak a bányászati technológiának köszönheti, amit ekkor kezdtek alkalmazni. A vízmederbe sűrített levegőt fújtak, és a fellazított, felkavart homokot kiszivattyúzták. Ez tisztán tartotta a tó fenekét, megakadályozta az elalgásodást. A tó partjától indult a dorogi homokvasút.

A Palatinus-tó a dorogi Kálvária-hegyről, előtérben a Zsigmondy és Schmidt lakótelepek, a háttérben Sátorkőpuszta és a Pilis vonulatai

1953-ban alakult meg itt az első horgászegyesület. Napjainkban strandolásra és horgászásra használják, a 2009-es idényt 37 000 vendéggel zárta a strand.[4] Míg az északi partszakaszon van a strand és a búvárbázis, a déli oldal – főleg horgászházakkal – beépült az évek alatt. A strandon csónak-, vízibicikli-kölcsönző és vízicsúszda is működik. A tó hőmérséklete átlagosan 19 °C, maximális vízmélysége 10 méter. Bár a tó mesterségesen jött létre, mára a betelepült élővilág jellegzetes ökológiai rendszert alkot.

2006-ban nyílt meg a tóban a Búvármúzeum. 2007-ben az esztergomi Szent István Strandfürdő vette kezelésébe a 27 hektáros strandot. 2009 májusában egy 1615 körül épített hajót süllyesztettek el a tóban állapotmegőrzés céljából, amit januárban a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán találtak. A kiemeléséig a búvárrégészek itt tanulmányozni tudják a hajót.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Solymár Judit-Kovács Lajos: Dorogi lexikon
  2. Dorogi Bányász Horgász Egyesület
  3. Szabó Gyula: Hogy is volt? A dorogi labdarúgás történetének elmúlt 20 éve, I. kötet
  4. ETV Híradó 2009. szeptember 2.
  5. ETV Híradó 2009. május 18.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palatinus-tó témájú médiaállományokat.