Pak Honjong
| Pak Honjong () | |
 | |
| A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1. külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1948 szeptembere – 1953 augusztusa | |
| Utód | Nam Ir |
| Született | 1900. május 28. Jeszan (), Dél-Cshungcshong (), Korea |
| Elhunyt | 1955. december 5. (55 évesen) Észak-Korea |
| Párt | Koreai Munkapárt |
| Foglalkozás | |
| Iskolái |
|
| Halál oka | lőtt seb |
| Vallás | ateizmus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pak Honjong () témájú médiaállományokat. | |
Pak Honjong (hangul: 박헌영, handzsa: 朴憲永, RR: Pak Hon-yong; 1900. május 28. – 1955. december 5.) koreai függetlenségpárti, kommunista politikus volt, majd Észak-Korea külügyminisztere.
Fiatalkora
[szerkesztés]Pak 1900. május 28-án született a Dél-Cshungcshong () tartománybeli Jeszan ()ban, egy jangban () (koreai nemes) család sarjaként. 1919-ben végezte el a Kjongszong () Gimnáziumot.
1919-ben részt vett a márciusi elsejei függetlenséget követelő tüntetésen, majd a későbbiekben szerepet vállalt más, hasonló mozgalmakban is. 1921-ben csatlakozott az ekkor még Sanghaj () központtal szerveződő koreai kommunista csoportokhoz. 1925-ben, a Szöulban megalakuló Koreai Kommunista Párt a vezetőjévé választotta.[1]
Korea japán megszállása (1910–1945) során többször is bebörtönözték felforgató tevékenység vádjával, majd 1926-ban kénytelen volt elmenekülni a félszigetről. Ezután Mandzsúrián keresztül a Szovjetunióba menekült, ahol folytatta a tevékenységét. 1940-ben visszatért Koreába, ahol ismételten bekapcsolódott a helyi ellenállás munkájába, ezzel megalapozva későbbi tekintélyét.
A felszabadulás után
[szerkesztés]Korea 1945-ös felszabadulása után a Szöulban újjászerveződő Koreai Kommunista Párt főtitkára, majd annak szétválása után a dél-koreai szekció vezetője, amely 1946-ban, miután egyesült más pártokkal, a Dél-Koreai Munkapárt nevet vette fel. Miután 1949-ben egyesült a Dél- és az Észak-Korea Munkapártja, Pak lett a Koreai Munkapárt egyik alelnöke.
Ekkoriban a párton belül négy frakció működött, a Kim Ir Szen () vezette partizán, a Kim Dubong () vezette Jenan, Alekszej Ivanovics Hegaj vezette szovjet, illetve a Pak által vezetett, úgynevezett belföldi frakció, amelynek tagjai olyan koreai kommunisták voltak, akik a japán megszállás alatt otthon harcoltak a függetlenségért.[2]
A párton belül betöltött tisztsége mellett Pakot nevezte ki külügyminiszterré Kim Ir Szen () a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) kikiáltása után.
A koreai háborút (1950–1953) követően a Koreai Munkapártban meginduló tisztogatási folyamatok első áldozata lett Pak Honjong (), akit a Központi Bizottság augusztusi plénumán azzal vádolt meg Kim Ir Szen (), hogy külügyminiszterként az Egyesült Államoknak kémkedett.[3]
1955-ben egy koncepciós per során halálra ítélték, és feltételezhetően ki is végezték, egyes adatok szerint egy évvel később.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://goffs.herts.sch.uk/goffsm4/historyaslevel/historyalevelquicklinks/korea.html%5B%5D
- ↑ Andrei Lankov: Crisis in North Korea: The Failure of De-Stalinization, 1956, pp. 11-15., University of Hawai'i Press, Honolulu, 2005.
- ↑ http://www.globalsecurity.org/military/world/dprk/leadership-purges.htm
