Mexikói krokodil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Púpos krokodil szócikkből átirányítva)
Mexikói krokodil
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Krokodilfélék (Crocodylidae)
Nem: Crocodylus
Faj: C. moreletii
Tudományos név
Crocodylus moreletii
(Duméril & Bibron, 1851)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mexikói krokodil témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói krokodil témájú médiaállományokat és Mexikói krokodil témájú kategóriát.

A mexikói krokodil más néven púpos krokodil (Crocodylus moreletii) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj. Tudományos neve Pierre Marie Arthur Morelet francia természettudósnak állít emléket.

Előfordulása[szerkesztés]

A Mexikói-öböl partvidékének édes- és ritkábban brakkvizeiben, Belize, Guatemala és Mexikó területén fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Viszonylag kis termetű krokodilfaj: legfeljebb 3 méteresre nő meg. Orra meglehetősen széles, nyaki pikkelypáncélzata erős. Szürkés barna alapszínű fekete foltokkal; a fiókák világosabb, sárgás alapszínűek.

Életmódja[szerkesztés]

A fiatal krokodilok gerinctelenekkel és kisebb halakkal, a kifejlett példányok viszont már nagyobb gerincesekkel (halakkal, hüllőkkel, madarakkal stb.) táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény a vízpartra vagy lebegő növényzetre épülő fészekhalmot az esős időszak előtt építi fel. A 20-45 tojás mintegy 80 nap után kel ki. A fiókák kikelésében és vízbe szállításában, majd védelmezésében egyaránt részt vállal az anya- és az apaállat.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegetett, mivel viszonylag széles körben és nagy számban elterjedt faj: több mint 40 különálló helyen jegyezték fel előfordulását, és példányszámát 10 000 felettire becsülik.

Források[szerkesztés]