Pártos Ödön
| Pártos Ödön | |
 | |
| Született | 1907. október 1.[1][2][3] Budapest[4] |
| Elhunyt | 1977. július 6. (69 évesen)[1][2][3] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Kitüntetései | Izrael-díj (1954)[7] |
| Sírhelye | Kiryat Shaul Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pártos Ödön témájú médiaállományokat. | |
Pártos Ödön, héberül: עדן פרטוש (Budapest, Terézváros, 1907. október 1.[8] – Tel Aviv, 1977. július 6.) brácsaművész, zeneszerző, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]
Pártos Ödön asszimilált zsidó családban született Pártos Rikárd kárpitosmester és Hirsch Janka gyermekeként. Csodagyereknek tartották, hegedülni Ormándy Jenőnél tanult. 1924-ben kapta meg hegedűművészi oklevelét a budapesti Zeneakadémián. A hegedűszakon Hubay Jenő, a zeneszerzésben Kodály Zoltán növendéke volt.
1925–26-ban a svájci Luzernben az ottani zenekar első hegedűsévé nevezték ki. Az 1926/27-es évadban a Budapesti Hangversenyzenekar vezetőjeként működött.
1927-ben Németországba költözött, ahol az 1933-as náci hatalomátvételig Berlinben működött mint koncertmester, majd a zsidóellenes törvények következtében a város zsidó kulturális szervezete, a Kulturbund első hegedűse lett. 1933 végén visszatért Magyarországra, majd két évvel később, 1935-ben a Szovjetunióban a bakui konzervatórium hegedűművész-képző tanfolyamát vezette, és zeneszerzést tanított. 1937-ben visszatért Budapestre, ahol ismét a Hangversenyzenekar első hegedűse lett.
Az anschlusst követően Palesztinába távozott Bronisław Huberman, az ereci zenekar (Palestine Orchestra) alapítója meghívására. 1938-tól első brácsásként játszott a zenekarban, mely később az Izraeli Filharmonikusok nevet vette fel. 1939-től 1956-ig az Izraeli vonósnégyes brácsása is volt. 1951-től a tel-avivi Zeneakadémia vezetőjének nevezték ki, s 1961-ben egyetemi tanári címet kapott. Brácsára és zenekarra írt rapszódiája Izrael állam nagydíját, vonósnégyese Coolidge-díjat nyert. 1965. március 6-án Budapesten részt vett azon a hangversenyen, amelyen Lukács Pál brácsaművész bemutatta Legenda című kompozícióját.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Rumi Ágnes volt, akit 1934. március 22-én Budapesten vett nőül.[9]
Főbb művei
[szerkesztés]- Látomások (vonószenekarra)
- Fantázia jemeni témákra és zenekarra (1946)
- Hálaének (brácsaverseny, 1949)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 2007-ben a Terézvárosban, az Aradi utca 22. számú ház falán emléktáblát avattak születésének 100. évfordulóján.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- 1 2 SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
- ↑ https://cms.education.gov.il/EducationCMS/Units/PrasIsrael/Tashyag/Tashkab_Tashyag_Rikuz.htm?DictionaryKey=Tashyad. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2464/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 148/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Emléktábla-avatás Pártos Ödön születésének 100. évfordulóján (2007. december 1.) Muzsika,50. évfolyam, 12. szám
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 684. o. Online elérés
- Életrajza (baderech.hjm.org.il/)
