Ovrucs
| Ovrucs | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület |
| ||
| Rang | ukrajnai város | ||
| Alapítás éve | 946 | ||
| Irányítószám | 11109 | ||
| Körzethívószám | 4148 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 250 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 694,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 149 m | ||
| Terület | 9,0 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Ovrucs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ovrucs témájú médiaállományokat. | |||
Ovrucs (Овруч) város Ukrajna Zsitomiri területén, a Polisszja (Poleszje) erdős-mocsaras síkvidékén, a Norin partján fekszik. Az Ovrucsi járás székhelye. A 2001-es népszámláláskor 19 ezer lakosa volt.
Vasúti csomópont, vasútvonalak mennek Mazir, Szarni, Koroszteny és Csernyihiv felé. Élelmiszer- (tej- és húsfeldolgozás, konzervgyár), lenfeldolgozó- és építőipara van, környékén kvarcitkitermelés folyik.
Első írásos említése 977-ből származik, Vrucsij néven mint a drevljan törzs települése szerepelt. 1356-ban a Litván Fejedelemséghez került. A tatárok 1399-ben, 1483-ban és 1506-ban is pusztították a települést. 1641-ben kapta meg a magdeburgi városi jogokat. 1648-1667 között Bohdan Hmelnickij felkelői uralták. 1793-ban Oroszországhoz csatolták. A német megszállás alatt (1941-1943) a környéken jelentős partizántevékenység folyt. Közelében esett el 1943 novemberében Ján Nálepka, a Szovjetunióban szervezett szlovák partizánegység parancsnoka, akit itt temettek el. 1974-ben 14,2 ezer lakosa volt.
A román stílusú Szt. Vaszilij-templom az 1190-es években épült, de a 19. századra csak romjai maradtak fenn. 1907-1911 között Alekszej Scsucsev vezetésével eredeti formájában újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2022. Ukrán Statisztikai Hivatal
