Osztrák csészegomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztrák csészegomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Tömlősgombák (Ascomycota)
Altörzs: Pezizomycotina
Osztály: Pezizomycetes
Alosztály: Pezizomycetidae
Rend: Csészegombák (Pezizales)
Család: Sarcoscyphaceae
Nemzetség: Sarcoscypha
Faj: S. austriaca[1][2][3]
Tudományos név
Sarcoscypha austriaca
((O. Beck ex Sacc.) Boud. 1907)[4][5][6]
Szinonimák
  • Lachnea austriaca
    (Beck ex Sacc., 1889)
  • Molliardiomyces coccineus
    (Paden, 1984)
  • Peziza austriaca
    (Beck ex Mussat, 1901)
  • Peziza imperialis
    (Beck, 1884)[1][7][8][9]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Osztrák csészegomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák csészegomba témájú médiaállományokat és Osztrák csészegomba témájú kategóriát.

Osztrák csészegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

sima
vagy ráncos

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

tölcséres

csupasz

Az osztrák csészegomba (Sarcoscypha austriaca) a tömlősgombák (Ascomycota) törzsébe, a csészegombák (Pezizales) rendjébe tartozó faj.

1884-ben Günther Beck von Mannagetta und Lerchenau osztrák mikológus írta le tudományosan először a fajt, Peziza austriaca néven. 1907-ben Jean Louis Emile Boudier francia mikológus a Sarcoscypa nemzetségbe sorolta át, ekkor kapta jelenlegi tudományos nevét (Sarcoscypha austriaca).[6]

Nevének jelentése Ausztriából származó, ahol ez a faj is előfordul.[6]

Előfordulása[szerkesztés]

A Sarcoscypha nemzetség széles körben elterjedt az északi mérsékelt és borealis régiókban, de a szubtrópusi területeken és a déli féltekén is előfordul.[10]

Európa-szerte megtalálható.[11] Nagy-Britanniában és Írországban kimondottan gyakori különösen a nagy csapadékú területeken.[6]

Élőhelye[szerkesztés]

Szaprofita faj.[12] Lomberdőkben a földre hullott, korhadó, nedves faágakon csoportosan terem. Különösen kedveli a mohás, zuzmós felületeket.[13] Leggyakrabban akác-, éger-, fűz- és juharágakon nő.[14] Az egyik legkorábban megjelenő gombafaj, már a hó alól kibukkannak tűzpiros csészéi. Decembertől áprilisig nő.[15] Bár tipikusan kora tavasszal jelenik meg, ritkán késő ősszel, de akár a téli hónapokban is találkozhatunk vele.[16]

Kímélendő faj.[17]

Megjelenése[szerkesztés]

Termőtestei 1–3 cm átmérőjűek,[16] magassága általában 1–2 cm.[6]

Fiatalon nagyjából szabályos csésze alakú, később egyre jobban ovális formájúvá válik.[18] Belsejének színe skarlátvörös, felülete sima, fényes. Széle kezdetben enyhén befelé hajlik, majd később hullámossá válik.[13][19] Néha fogazott lehet.[11] Külseje halvány krémszínű, világossárga, rózsaszín, vagy narancssárga, néha piszkosfehér, (nedvességtartalomtól függőven)[17] hullámos, fehér szőrökkel borított.[16][19] Húsa fehér színű, vékony, könnyen törhető, viaszszerű. Szára fehéres színű, finoman szőrös, 0,5–3 cm hosszú, de néha teljesen hiányozhat is.[18] Spóra színe fehér, 25–37 x 9,5–15 µ hosszú, ellipszoid alakú, szinte mindig lekerekített végű, sima, sok kis olajcseppel,[20] melyek kezdetben véletlenszerűen helyezkednek el, majd éretté válva gyakran összpontosulnak a spórák végei felé.[6]

Létezik egy meglehetősen ritka narancsszínű színváltozata is, ami megjelenésre könnyen összetéveszthető a Narancsszínű csészegombával. Megkülönbözteti őket, hogy az Osztrák csészegomba narancsszínű színváltozata korhadó ágakon nő, jellemzően a téli időszakban. Ezzel szemben a Narancsszínű csészegomba földön nő és nyári-őszi faj, vagyis azonos időszakban nem találkozhatunk vele.[21]

Fogyaszthatósága[szerkesztés]

Ehető gomba, de élvezeti értéke csekély.[19][22]

Mivel íze, és illata nincsen, valamint mérete is apró, emiatt a gombagyűjtőknek sem kedvelt fajtája. Ételek dekorálásánál jól mutatna, de főzéskor elveszíti élénkpiros színét.[23]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Ennek a fajnak a csészéjének külső oldalán egyenesek a szőrök.[11]
Szabad szemmel megkülönböztethetetlen az osztrák csészegombától, biztonságos eredményt, csak spórái eltérő alakjának mikroszkopikus vizsgálata ad.[14] Az osztrák spóráinak vége ovális, lapított, míg a pirosénak lekerekített, kissé szögletes.[24]
Mérete nagyobb, színe inkább narancssárga, mint piros, talajon nő, nem korhadó fákon.[6]
Teljes biztonsággal csak mikroszkóp segítségével lehet megkülönböztetni őket.[14]

Más Sarcoscypha fajok elterjedése sokkal kisebb, spóráik eltérnek.[11]

Piros csészegomba
Narancsvörös csészegomba
Narancsvörös csészegomba (Ritkább, sötétebb színezetű példány)
Sarcoscypha jurana

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Sarcoscypha austriaca (Beck) Boud.. mnhn.fr. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  2. ↑ species Sarcoscypha emarginata. biocatnet.de. [2019. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  3. ↑ Sarcoscypha austriaca. bioinfo.org.uk. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  4. ↑ Osztrák csészegomba. gobice.com. [2019. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  5. ↑ Sarcoscypha austriaca (O. Beck ex Sacc.) Boud.. nbnatlas.org. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  6. ↑ a b c d e f g Sarcoscypha austriaca var. austriaca (O. Beck ex Sacc.) Boud. - Scarlet Elfcup. first-nature.com. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  7. ↑ Sarcoscypha austriaca. mycobank.org. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  8. ↑ Sarcoscypha austriaca. catalogueoflife.org. [2019. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  9. ↑ Sarcoscypha austriaca. mycodb.fr. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  10. ↑ The European and North-American species of Sarcoscypha. gbif-mycology.de. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  11. ↑ a b c d Thomas Laessøe: Gombák. Képes ismertető több mint 500 gombáról. Panemex Kft. és Grafo Kiadó, Budapest, 2002. 264. oldal. ISBN 963 9090 719
  12. ↑ Sarcoscypha austriaca. messiah.edu. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  13. ↑ a b Scarlet Elf Cups (Sarcoscypha austriaca). totallywilduk.co.uk. [2019. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  14. ↑ a b c Ladislav Hagara: Gombák képes enciklopédiája Új Ex Libris Könyvkiadó, 1999. 20. oldal. ISBN 963 9031 46 1
  15. ↑ Osztrák csészegomba. fortissimafungus.com. (Hozzáférés: 2023. április 6.)
  16. ↑ a b c Osztrák/piros csészegomba. bokortanya.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  17. ↑ a b Gombászok kézikönyve. Ewald Gerhardt. Budapest: Mérték Kiadó. 2008. 16. o. ISBN 978 963 9889 13 2  
  18. ↑ a b Osztrák csészegomba - Sarcoscypha austriaca. miskolcigombasz.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  19. ↑ a b c Osztrák csészegomba. sostoigombak.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  20. ↑ Sarcoscypha austriaca. mushroomexpert.com. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  21. ↑ Osztrák csészegomba - Sarcoscypha austriaca (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 6.)
  22. ↑ AMIT A TAVASZI GOMBAGYŰJTÉSRŐL FELTÉTLENÜL TUDNI KELL. turistamagazin.hu, 2018. április 30. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  23. ↑ Tavaszi gombaszedés: egy kulináris sport. egeszsegkalauz.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  24. ↑ A szezonnyitó osztrák csészegomba. blogspot.com, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osztrák_csészegomba&oldid=25995265”