Osztrák csészegomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Osztrák csészegomba
Sarcoscypha austriaca 4.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Tömlősgombák (Ascomycota)
Altörzs: Pezizomycotina
Osztály: Pezizomycetes
Alosztály: Pezizomycetidae
Rend: Csészegombák (Pezizales)
Család: Sarcoscyphaceae
Nemzetség: Sarcoscypha
Faj: S. austriaca[1][2][3]
Tudományos név
Sarcoscypha austriaca
((O. Beck ex Sacc.) Boud. 1907)[4][5][6]
Szinonimák
  • Lachnea austriaca
    (Beck ex Sacc., 1889)
  • Molliardiomyces coccineus
    (Paden, 1984)
  • Peziza austriaca
    (Beck ex Mussat, 1901)
  • Peziza imperialis
    (Beck, 1884)[1][7][8][9]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Osztrák csészegomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák csészegomba témájú médiaállományokat és Osztrák csészegomba témájú kategóriát.

Osztrák csészegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Smooth icon.png
sima
vagy ráncos
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Infundibuliform cap icon.svg
tölcséres
Bare stipe icon.svg
csupasz

Az osztrák csészegomba (Sarcoscypha austriaca) a tömlősgombák (Ascomycota) törzsébe, a csészegombák (Pezizales) rendjébe tartozó faj.

1884-ben Günther Beck von Mannagetta und Lerchenau osztrák mikológus írta le tudományosan először a fajt, Peziza austriaca néven. 1907-ben Jean Louis Emile Boudier francia mikológus a Sarcoscypa nemzetségbe sorolta át, ekkor kapta jelenlegi tudományos nevét (Sarcoscypha austriaca).[6]

Nevének jelentése Ausztriából származó, ahol ez a faj is előfordul.[6]

Előfordulása[szerkesztés]

A Sarcoscypha nemzetség széles körben elterjedt az északi mérsékelt és borealis régiókban, de a szubtrópusi területeken és a déli féltekén is előfordul.[10]

Európa-szerte megtalálható.[11] Nagy-Britanniában és Írországban kimondottan gyakori különösen a nagy csapadékú területeken.[6]

Élőhelye[szerkesztés]

Szaprofita faj.[12] Lomberdőkben a földre hullott, korhadó, nedves faágakon csoportosan terem. Különösen kedveli a mohás, zuzmós felületeket.[13] Leggyakrabban akác-, éger-, fűz- és juharágakon nő.[14] Az egyik legkorábban megjelenő gombafaj, már a hó alól kibukkannak tűzpiros csészéi. Februártól áprilisig nő.[15] Bár tipikusan kora tavasszal jelenik meg, ritkán késő ősszel, de akár a téli hónapokban is találkozhatunk vele.[16]

Kímélendő faj.[17]

Megjelenése[szerkesztés]

Termőtestei 1–3 cm átmérőjűek,[16] magassága általában 1–2 cm.[6]

Fiatalon nagyjából szabályos csésze alakú, később egyre jobban ovális formájúvá válik.[18] Belsejének színe skarlátvörös, felülete sima, fényes. Széle kezdetben enyhén befelé hajlik, majd később hullámossá válik.[13][19] Néha fogazott lehet.[11] Külseje halvány krémszínű, világossárga, rózsaszín, vagy narancssárga, néha piszkosfehér, (nedvességtartalomtól függőven)[17] hullámos, fehér szőrökkel borított.[16][19] Húsa fehér színű, vékony, könnyen törhető, viaszszerű. Szára fehéres színű, finoman szőrös, 0,5–3 cm hosszú, de néha teljesen hiányozhat is.[18] Spóra színe fehér, 25–37 x 9,5–15 µ hosszú, ellipszoid alakú, szinte mindig lekerekített végű, sima, sok kis olajcseppel,[20] melyek kezdetben véletlenszerűen helyezkednek el, majd éretté válva gyakran összpontosulnak a spórák végei felé.[6]

Fogyaszthatósága[szerkesztés]

Ehető gomba, de élvezeti értéke csekély.[19][21]

Mivel íze, és illata nincsen, valamint mérete is apró, emiatt a gombagyűjtőknek sem kedvelt fajtája. Ételek dekorálásánál jól mutatna, de főzéskor elveszíti élénkpiros színét.[22]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Ennek a fajnak a csészéjének külső oldalán egyenesek a szőrök.[11]
Szabad szemmel megkülönböztethetetlen az osztrák csészegombától, biztonságos eredményt, csak spórái eltérő alakjának mikroszkopikus vizsgálata ad.[14] Az osztrák spóráinak vége ovális, lapított, míg a pirosénak lekerekített, kissé szögletes.[23]
Mérete nagyobb, színe inkább narancssárga, mint piros, talajon nő, nem korhadó fákon.[6]
Teljes biztonsággal csak mikroszkóp segítségével lehet megkülönböztetni őket.[14]

Más Sarcoscypha fajok elterjedése sokkal kisebb, spóráik eltérnek.[11]

Narancsvörös csészegomba (Ritkább, sötétebb színezetű példány)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sarcoscypha austriaca (Beck) Boud.. mnhn.fr. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  2. species Sarcoscypha emarginata. biocatnet.de. [2019. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  3. Sarcoscypha austriaca. bioinfo.org.uk. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  4. Osztrák csészegomba. gobice.com. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  5. Sarcoscypha austriaca (O. Beck ex Sacc.) Boud.. nbnatlas.org. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  6. a b c d e f g Sarcoscypha austriaca var. austriaca (O. Beck ex Sacc.) Boud. - Scarlet Elfcup. first-nature.com. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  7. Sarcoscypha austriaca. mycobank.org. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  8. Sarcoscypha austriaca. catalogueoflife.org. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  9. Sarcoscypha austriaca. mycodb.fr. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  10. The European and North-American species of Sarcoscypha. gbif-mycology.de. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  11. a b c d Thomas Laessøe: Gombák. Képes ismertető több mint 500 gombáról. Panemex Kft. és Grafo Kiadó, Budapest, 2002. 264. oldal. ISBN 963 9090 719
  12. Sarcoscypha austriaca. messiah.edu. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  13. a b Scarlet Elf Cups (Sarcoscypha austriaca). totallywilduk.co.uk. [2019. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  14. a b c Ladislav Hagara: Gombák képes enciklopédiája Új Ex Libris Könyvkiadó, 1999. 20. oldal. ISBN 963 9031 46 1
  15. Osztrák csészegomba. orszagalbum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  16. a b c Osztrák/piros csészegomba. bokortanya.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  17. a b Gombászok kézikönyve. Ewald Gerhardt. Budapest: Mérték Kiadó. 2008. 16. o. ISBN 978 963 9889 13 2  
  18. a b Osztrák csészegomba - Sarcoscypha austriaca. miskolcigombasz.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  19. a b c Osztrák csészegomba. sostoigombak.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  20. Sarcoscypha austriaca. mushroomexpert.com. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  21. AMIT A TAVASZI GOMBAGYŰJTÉSRŐL FELTÉTLENÜL TUDNI KELL. turistamagazin.hu, 2018. április 30. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  22. Tavaszi gombaszedés: egy kulináris sport. egeszsegkalauz.hu. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  23. A szezonnyitó osztrák csészegomba. blogspot.com, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2019. január 1.)