Osza (Permi határterület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Osza (Оса)
Osza címere
Osza címere
Osza zászlaja
Osza zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
JárásOszai
Irányítószám 618120
Körzethívószám 34291
Népesség
Teljes népesség
  • 21 061 fő (2018. jan. 1.)[1]
  • 20 899 fő (2019)[2] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+5
Elhelyezkedése
Osza (Oroszország)
Osza
Osza
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 17′, k. h. 55° 27′Koordináták: é. sz. 57° 17′, k. h. 55° 27′
Osza (Permi határterület)
Osza
Osza
Pozíció a Permi határterület térképén
Osza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osza témájú médiaállományokat.

Osza (oroszul: Оса) város Oroszország Permi határterületén, az Oszai járás székhelye.

Lakossága: 21 188 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Permi határterület déli részén, Permtől kb. 92 km-re (közúton kb. 143 km-re) délnyugatra, a Kámán létesített Votkinszki-víztározó bal partján terül el. Folyami kikötő. A legközelebbi vasútállomás Csernuska (kb. 110 km-re délre), a Jekatyerinburgba vezető vasúti fővonalon.

Története[szerkesztés]

1591-ben alapították, később erődítménnyé képezték ki. A 18. század elején újonnan épített, öt toronnyal megerősített kettős fallal vették körül, bejáratánál felvonóhidat építettek. Előbb 1708-tól 1719-ig, majd 1739-től ismét város volt. 1781-ben városi rangban ujezd székhelye lett. A Pugacsov-féle felkelés csapatai elfoglalták és a fából épült erődítményt felégették. A 19. század elején gazdasági jelentősége megnőtt, a Szibériába vezető útvonal egyik kereskedelmi központjának számított.

1924-ben az akkor létrehozott Oszai járás székhelye lett. Közelében 1960-ban jelentős olajlelőhelyet tártak fel, melynek kitermelését 1963-ban kezdték meg. A lelőhelyen két földalatti atomrobbantást hajtottak végre, hogy így növeljék a kinyerhető olaj mennyiségét.[4]

A mai város[szerkesztés]

Az olajbányászattal foglalkozó cégeken kívül a városban gépgyár, faipari és élelmiszeripari vállalatok működnek.

A városképet a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) magasra nyúló épülete uralja. A 20. század elején épített (1902–1916) templom 44 m magas, kupolájának átmérője több mint 11 m. A szovjet korszakban, 1930-ban bezárták. 2004-ben újból fölszentelték, a felújítási munkák azt követően is folytatódtak.

A városban fennmaradt több tekintélyes 19. századi kereskedői ház, a 19. század első felében épült igazgatási épület és a kereskedői sor a 19. század végéről.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]