Osza (Permi határterület)
| Osza (Оса) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Oszai | ||
| Irányítószám | 618120 | ||
| Körzethívószám | 34291 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 369 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Osza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osza témájú médiaállományokat. | |||
Osza (oroszul: Оса) város Oroszország Permi határterületén, az Oszai járás székhelye.
Lakossága: 21 188 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Permi határterület déli részén, Permtől kb. 92 km-re (közúton kb. 143 km-re) délnyugatra, a Kámán létesített Votkinszki-víztározó bal partján terül el. Folyami kikötő. A legközelebbi vasútállomás Csernuska (kb. 110 km-re délre), a Jekatyerinburgba vezető vasúti fővonalon.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1591-ben alapították, később erődítménnyé képezték ki. A 18. század elején újonnan épített, öt toronnyal megerősített kettős fallal vették körül, bejáratánál felvonóhidat építettek. Előbb 1708-tól 1719-ig, majd 1739-től ismét város volt. 1781-ben városi rangban ujezd székhelye lett. A Pugacsov-féle felkelés csapatai elfoglalták és a fából épült erődítményt felégették. A 19. század elején gazdasági jelentősége megnőtt, a Szibériába vezető útvonal egyik kereskedelmi központjának számított.
1924-ben az akkor létrehozott Oszai járás székhelye lett. Közelében 1960-ban jelentős olajlelőhelyet tártak fel, melynek kitermelését 1963-ban kezdték meg. A lelőhelyen két földalatti atomrobbantást hajtottak végre, hogy így növeljék a kinyerhető olaj mennyiségét.[3]
A mai város
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az olajbányászattal foglalkozó cégeken kívül a városban gépgyár, faipari és élelmiszeripari vállalatok működnek.
A városképet a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) magasra nyúló épülete uralja. A 20. század elején épített (1902–1916) templom 44 m magas, kupolájának átmérője több mint 11 m. A szovjet korszakban, 1930-ban bezárták. 2004-ben újból fölszentelték, a felújítási munkák azt követően is folytatódtak.
A városban fennmaradt több tekintélyes 19. századi kereskedői ház, a 19. század első felében épült igazgatási épület és a kereskedői sor a 19. század végéről.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2023. július 31.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 3..
- ↑ Ju. A. Jakovlev. "Enciklopegyija Permszkij kraj / (Az oszai olajlelőhelyről)" (orosz nyelven). Permculture.ru.[halott link]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Je. N. Sumilov. "Enciklopegyija Permszkij kraj" (orosz nyelven). Permculture.ru. 2016. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 3..
- A város a „Moj Gorod” portálon Archiválva 2021. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
- Osza város (Letopiszi.org, oroszul)
