Oskar Boettger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Oskar Boettger
Oskar Boettger.jpg
Született 1844. március 31.[1][2]
Frankfurt am Main
Elhunyt 1910. szeptember 25. (66 évesen)[1][2]
Frankfurt am Main
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • zoológus
  • entomológus
  • malakológus
Iskolái würzburgi Julius-Maximilian egyetem

Oskar Boettger (Frankfurt am Main, 1844. március 31.1910. szeptember 25.) német zoológus. Rokonságban állt a neves malakológussal, Caesar Rudolf Boettgerrel (1888–1976), utóbbi az unokaöccse volt.

Élete[szerkesztés]

Boettger Frankfurt am Mainban született. 1863 és 1866 között a freibergi bányászati akadémián tanult, ami után egy évet egy vegyi üzemben dolgozott, szülővárosában.[3] 1869-ben szerzett doktori címet a würzburgi egyetemen. A következő évben, 1870-ben a frankfurti Senckenberg Naturmuseum őslénytani osztályának munkatársa lett, majd 1875-ben őt bízták meg a múzeum herpetológiai részlegének vezetésével. Vezetése alatt a Senckenberg Naturmuseum herpetológiai gyűjteménye Európa egyik legjobb hasonló kollekciójává fejlődött.

Boettger agorafóbiás volt, ami miatt ritkán hagyta el otthonát, 1876 és 1894 között a lábát sem tette be a múzeumba. Ebben az időszakban munkatársaira támaszkodott, őket kérte meg arra is, hogy juttassák el hozzá azokat a példányokat, amikre éppen szüksége volt a kutatásaihoz. Ő volt a szerkesztője a "Katalog der Batrachier-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" és a "Katalog der Reptilien-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" című kiadványoknak[4], előbbi a Senckenberg Naturmuseum kétéltű-, utóbbi pedig a múzeum hüllőgyűjteményének katalógusaiként jelent meg. Társszerkesztője volt Alfred Brehm: Az állatok világa című műve herpetológiai kötetének, a harmadik kiadásnál.[5] Pályája vége felé a frankfurti Wöhler Reálgimnáziumban tanított, illetve részt vett néhány külföldi utazásban is.[3]

Taxonjai[szerkesztés]

Taxonómusként számos kétéltű- és hüllőfajt írt le, amelyek előtte nem voltak ismertek a tudomány számára.[3] 1911-ben George Albert Boulenger (1858–1937) neves zoológus róla nevezte el a Polychrotidae családba tartozó perui anoliszfajok egyikét Anolis boettgeri névre.[6] Több más höllőtaxont is az ő emléke előtt tisztelegve neveztek el, ilyenek az alábbiak:

Boettger a kétéltűeken és hüllőkön kívül puhatestűekkel és rovarokkal is szívesen foglalkozott, ezen belül a bogarakra specializálódott. Az ő emlékére nevezték el az polipalakúak rendjébe tartozó Argonauta boettgeri nevű, illetve a csalánozók közé tartozó Sarcophyton boettgeri fajokat.

Ő nevezett el és írt le néhány csigataxont, ezek között említhető az orsócsigafélék családba tartozó Lampedusa Boettger, 1877 genus és a Megalophaedusa Boettger, 1877 csiganemzetség.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b 0001 0966 6691 Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. ^ a b c Boettger, Oskar In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 2, Duncker & Humblot, Berlin 1955, ISBN 3-428-00183-4, S. 410.
  4. WorldCat Search (publications).
  5. SSARHerps (biography).
  6. Reptile Database Anolis boettgeri.
  7. Reptile Database Calumma boettgeri Boulenger, 1888.
  8. Reptile Database Tarentola boettgeri Steindachner, 1891.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oskar Boettger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Adler, Kraig. 1989. Contributions to the History of Herpetology. Society for the Study of Amphibians and Reptiles. 202 pp. ISBN 978-0-916984-19-9.
  • Jean Lescure; Le Garff, Bernard. 2006. L'étymologie des noms d'amphibiens et de reptiles d'Europe. Paris: Éditions Belin. 207 pp. ISBN 2-7011-4142-7.