Oskar Boettger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oskar Boettger
Oskar Boettger.jpg
Született 1844. március 31.[1][2]
Frankfurt am Main
Elhunyt 1910. szeptember 25. (66 évesen)[1][2]
Frankfurt am Main
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • zoológus
  • entomológus
  • malakológus
Iskolái würzburgi Julius-Maximilian egyetem

Oskar Boettger (Frankfurt am Main, 1844. március 31.1910. szeptember 25.) német zoológus. Rokonságban állt a neves malakológussal, Caesar Rudolf Boettgerrel (1888–1976), utóbbi az unokaöccse volt.

Élete[szerkesztés]

Boettger Frankfurt am Mainban született. 1863 és 1866 között a freibergi bányászati akadémián tanult, ami után egy évet egy vegyi üzemben dolgozott, szülővárosában.[3] 1869-ben szerzett doktori címet a würzburgi egyetemen. A következő évben, 1870-ben a frankfurti Senckenberg Naturmuseum őslénytani osztályának munkatársa lett, majd 1875-ben őt bízták meg a múzeum herpetológiai részlegének vezetésével. Vezetése alatt a Senckenberg Naturmuseum herpetológiai gyűjteménye Európa egyik legjobb hasonló kollekciójává fejlődött.

Boettger agorafóbiás volt, ami miatt ritkán hagyta el otthonát, 1876 és 1894 között a lábát sem tette be a múzeumba. Ebben az időszakban munkatársaira támaszkodott, őket kérte meg arra is, hogy juttassák el hozzá azokat a példányokat, amikre éppen szüksége volt a kutatásaihoz. Ő volt a szerkesztője a "Katalog der Batrachier-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" és a "Katalog der Reptilien-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" című kiadványoknak[4], előbbi a Senckenberg Naturmuseum kétéltű-, utóbbi pedig a múzeum hüllőgyűjteményének katalógusaiként jelent meg. Társszerkesztője volt Alfred Brehm: Az állatok világa című műve herpetológiai kötetének, a harmadik kiadásnál.[5] Pályája vége felé a frankfurti Wöhler Reálgimnáziumban tanított, illetve részt vett néhány külföldi utazásban is.[3]

Taxonjai[szerkesztés]

Taxonómusként számos kétéltű- és hüllőfajt írt le, amelyek előtte nem voltak ismertek a tudomány számára.[3] 1911-ben George Albert Boulenger (1858–1937) neves zoológus róla nevezte el a Polychrotidae családba tartozó perui anoliszfajok egyikét Anolis boettgeri névre.[6] Több más höllőtaxont is az ő emléke előtt tisztelegve neveztek el, ilyenek az alábbiak:

Boettger a kétéltűeken és hüllőkön kívül puhatestűekkel és rovarokkal is szívesen foglalkozott, ezen belül a bogarakra specializálódott. Az ő emlékére nevezték el az polipalakúak rendjébe tartozó Argonauta boettgeri nevű, illetve a csalánozók közé tartozó Sarcophyton boettgeri fajokat.

Ő nevezett el és írt le néhány csigataxont, ezek között említhető az orsócsigafélék családba tartozó Lampedusa Boettger, 1877 genus és a Megalophaedusa Boettger, 1877 csiganemzetség.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b 0001 0966 6691 Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. ^ a b c Boettger, Oskar In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 2, Duncker & Humblot, Berlin 1955, ISBN 3428001834, S. 410.
  4. WorldCat Search (publications).
  5. SSARHerps (biography).
  6. Reptile Database Anolis boettgeri.
  7. Reptile Database Calumma boettgeri Boulenger, 1888.
  8. Reptile Database Tarentola boettgeri Steindachner, 1891.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oskar Boettger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Adler, Kraig. 1989. Contributions to the History of Herpetology. Society for the Study of Amphibians and Reptiles. 202 pp. ISBN 9780916984199.
  • Jean Lescure; Le Garff, Bernard. 2006. L'étymologie des noms d'amphibiens et de reptiles d'Europe. Paris: Éditions Belin. 207 pp. ISBN 2701141427.