Ugrás a tartalomhoz

Oscar De La Hoya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oscar De La Hoya
Született1973. február 4.
Los Angeles, Kalifornia, Egyesült Államok
Állampolgársága
HázastársaMillie Corretjer (2001–2018)
ÉlettársaShanna Moakler (1997–2001)[1]
GyermekeiAtiana de la Hoya
Foglalkozása
  • ökölvívó
  • boxing promoter
IskoláiGarfield High School
Kitüntetései
Lista
  • WBO World Middleweight Champion (2004. június 5. – 2004. szeptember 18., Bernard Hopkins, 15, Felix Sturm)[2]
  • WBO World Lightweight Champion (1994. július 29. – 1996. február 9., Artur Grigorian, 4, Giovanni Parisi)[2]
  • WBO World Junior Lightweight Champion (1994. március 5. – 1994. június 5., Regilio Tuur, 5, Jimmi Bredahl)[2]
  • WBC World Super Welterweight Champion (2001. június 28. – 2003. szeptember 13., Shane Mosley, 32, Javier Castillejo)[3]
  • WBC World Super Welterweight Champion (2006. május 6. – 2007. május 5., Floyd Mayweather Jr., 37, Ricardo Mayorga)[3]
  • WBC World Welterweight Champion (1997. április 12. – 1999. szeptember 17., Félix Trinidad, 24, Pernell Whitaker)[3]
  • WBC World Welterweight Champion (2000. március 20. – 2000. június 17., Shane Mosley, 26, Félix Trinidad)[3]
  • WBC World Super Lightweight Champion (1996. június 7. – 1997. június 17., Kostya Tszyu, 24, Julio César Chávez)[3]
  • IBF World Lightweight Champion (1995. május 6. – 1995. július 12., Philip Holiday, 10, Rafael Ruelas)[4]
  • WBA World Super Welterweight Champion (2002. szeptember 14. – 2003. szeptember 13., Shane Mosley, 35, Fernando Vargas)[5]
  • The Ring World Junior Middleweight Champion (2002. szeptember 14. – 2003. szeptember 13., Shane Mosley, 12, Thomas Hearns)[6]
  • Ökölvívó-hírességek Csarnoka (2014)[7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Oscar De La Hoya témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek
Ökölvívás
Olimpiai játékok
arany
1992 Barcelona
Könnyűsúly

Oscar De La Hoya (Los Angeles, Kalifornia, 1973. február 4. –) olimpiai bajnok amerikai ökölvívó.

Hat különböző súlykategóriában is profi világbajnoki címig jutott. A "Golden Boy" becenévre hallgató öklöző és promóter 2008-ban fejezte be profi karrierjét.

Amatőr karrier

[szerkesztés]

Amatőr versenyzőként 228 mérkőzéséből 223 (163 KO) alkalommal nyertesen hagyta el a ringet. Az 1992-es olimpiai játékokon aranyérmet nyert.

Amatőr sikerek

[szerkesztés]
  • 1989, Nemzeti Aranykesztyű – aranyérem
  • 1990, Egyesült Államok Nemzeti Bajnokság – aranyérem
  • 1990, Jóakarat Játékok – aranyérem
  • 1991, Egyesült Államok Nemzeti Bajnokság – aranyérem
  • 1991, Egyesült Államok Olympic Festival – aranyérem
  • 1992, World Championships Challenge – aranyérem

Profi karrier

[szerkesztés]

De La Hoya profi pályafutása még 1992-ben, rögtön a barcelonai olimpia megnyerése után kezdődött. Már a 12. mérkőzésén, 1994-ben a WBO nagypehelysúlyú bajnoki címéért mérkőzött, és a tizedik menetben kiütve ellenfelét, Jimmy Bredhalt, megszerezte első világbajnoki címét.

Oscar egy év leforgása alatt négy világbajnok ellen aratott győzelmet, és ebből három alkalommal kiütéssel. Ennek a négy ellenfélnek az összesített mérlege 144 győzelem és 6 vereség, így ebben az időben már igen előkelő helyeken rangsorolták a súlycsoportoktól független ranglistákon. 1996-ban szembe kellett néznie minden idők egyik legjobb bunyósával, a mexikói nép bálványával, a WBC-bajnok Julio Cesar Chavezzel. A nemes egyszerűséggel csak "El Grande Campeon" néven emlegetett Chavez a 100. mérkőzésén lépett ringbe Oscar ellen. A 98 győzelmemből, 1 döntetlenből és egy vereségből álló mérlege gyakorlatilag példa nélkül álló a boksztörténelemben! A mérkőzést azonban már az új generációhoz tartozó De La Hoya nyerte. 4 menet alatt Oscar eltörte Chavez orrát, és a bőr is felrepedt a mexikói bajnok szeme felett.

A veretlenségét egészen a Felix Trinidad elleni mérkőzésig, 1999 szeptemberéig megőrizte. Az összecsapás némi csalódást okozott, ugyanis a várva várt gigászi csata elmaradt. Mindkét bunyós óvatosabban bokszolt szokásos stílusánál. A meccset végül Trinidad nyerte pontozással.

A pályafutása során összeszedett 6 vereségét olyan kiemelkedő bokszolóktól szenvedte el, mint Felix Trinidad, Shane Mosley (2), Bernard Hopkins, Floyd Mayweather Jr. és Manny Pacquiao. Utóbbitól legutolsó mérkőzésén, 2008. december 6-án szenvedett vereséget, mely egyben – mint azóta kiderült – az utolsó is volt, mert bejelentette a visszavonulását.

Profi eredményei

győztes 39 (KO 30) + vesztes 6 (KO 2) + döntetlen 0

Bajnoki övei:

  • 1994: a WBO nagypehelysúlyú bajnoka
  • 1994–1995: a WBO könnyűsúlyú bajnoka
  • 1996–1997: a WBC kisváltósúlyú bajnoka
  • 1997–1999: a WBC váltósúlyú bajnoka
  • 2000: a WBC váltósúlyú bajnoka
  • 2001: a WBC nagyváltósúlyú bajnoka
  • 2002: a WBC nagyváltósúlyú bajnoka; a WBA Super World nagyváltósúlyú bajnoka; az International Boxing Association nagyváltósúlyú bajnoka
  • 2003: a WBC nagyváltósúlyú bajnoka; a WBA Super World nagyváltósúlyú bajnoka
  • 2004: a WBO középsúlyú bajnoka
  • 2006: a WBC nagyváltósúlyú bajnoka

Egy érdekesség

Oscar a bemutatásnál soha nem nézett ellenfele szemébe, hanem felfelé fordította arcát. Saját bevallása szerint ilyenkor halott édesanyjáért fohászkodott.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1999, 2001
  2. a b c „list of WBO world champions”. 
  3. a b c d e „list of WBC world champions”. 
  4. „list of IBF world champions”. 
  5. „list of WBA world champions”. 
  6. „list of The Ring world champions”. 
  7. modern/delahoya, 2026. január 19.

Források

[szerkesztés]