Osborne Reynolds

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osborne Reynolds
Osborne Reynolds portréja
Osborne Reynolds portréja
Született 1842. augusztus 23.[1][2]
Belfast[3]
Elhunyt 1912. február 21. (69 évesen)[1][2]
Somerset
Állampolgársága brit
Foglalkozása
Iskolái Queen's College
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osborne Reynolds témájú médiaállományokat.

Osborne Reynolds (Belfast, 1842. augusztus 23.Watchet, 1912. február 21.) ír születésű angol mérnök, fizikus, matematikus.

Életpálya[szerkesztés]

Apja iskolaigazgatóként és papként dolgozott, a mechanika és a matematika volt a kedvenc elfoglaltsága. Reynolds tőle kapta a szakmai szeretetet. Fiatal éveiben Edward Hayes hajóépítő műhelyében dolgozott, ahol megismerkedett a folyadékdinamikával. A cambridgei egyetemen tanult, 1867-ben szerzett diplomát. Gyakorló építőmérnökként Londonban épített egy szennyvízszállító rendszert. 1868-tól 1905-ig a műszaki tudományok első professzora lett a manchesteri egyetemen. Munkásságának egyik eredménye a Whitworth laboratórium megalapítása, amit a helyi iparosok támogattak anyagilag.

Kutatási területe[szerkesztés]

Legfontosabb eredményeit a hidraulika és hidrodinamika területén érte el. Laboratóriumi kísérletekben vizsgálta és matematikailag megalapozta a folyadékok lamináris és turbulens áramlásának feltételeit.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

  • 1877-ben a Royal Society választott tagja,
  • 1888-ban Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén) elismerésben részesült,
  • róla nevezték el a Reynolds-számot, az áramló anyagban fellépő tehetetlenségi erők és belső súrlódási erők hányadosát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b MacTutor History of Mathematics archive, 2017. augusztus 22.
  2. ^ a b Encyclopædia Britannica Online, biography/Osborne-Reynolds, Osborne Reynolds, 2017. október 9.
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Рейнольдс Осборн, 2015. szeptember 28.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)