Országh Oszkár
| Országh Oszkár | |
| Született | Oesterreicher Oszkár 1883. július 28.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1959. december 11. (76 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Bónis Ilona Erzsébet Anna (h. 1934–1959) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1901–1906, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Országh Oszkár, születési és 1903-ig használt nevén Oesterreicher Oszkár[3], névváltozata: Ország Oszkár[4] (Budapest, 1883. július 28. – Budapest, 1959. december 11.) tüdőgyógyász, igazgató főorvos, egészségügyi főtanácsos.
Életpályája[szerkesztés]
Oesterreicher Mór morvaországi kereskedő és Falk Ernesztina fiaként született zsidó családban. A budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1901). Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta (1901–1906). 1905-ben kinevezték az I. sz. Kórbonctani Intézet mellé díjazatlan gyakornokká.[5] Az 1905/1906. tanévben elnyerte a Hőgyes-féle 140 koronás jutalomdíjat.
Oklevelének megszerzése után az I. sz. Belgyógyászati Klinika díjazatlan gyakornoka, majd 1908 és 1910 között a III. sz. Belgyógyászati Klinika díjazatlan gyakornoka volt. Hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Németországban és Svájcban. Hazatérése után, 1910 júliusában megválasztották a budakeszi Erzsébet-királyné Szanatórium főorvosává, 1923. november 1-jétől pedig az intézmény igazgató főorvosa és a Szanatórium Egyesület főtitkár-helyettese lett.[6] 1923 májusában a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére egészségügyi tanácsosi címet adományoztak számára a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett eredményes munkássága elismeréséül.[7] 1928 decemberében egészségügyi főtanácsosi címet kapott.[8]
1928–1929-ben két és fél hónapot Indiában töltött. 1942-ben lemondották igazgató főorvosi állásáról, de 1946 és 1948 között ismét ő irányította az intézményt. Halálát húgyvérűség okozta.
Megalakulásától, 1913-tól s Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének első titkára volt. Tagja volt a legtöbb adót fizető polgárként a budakeszi képviselőtestületnek.
Felesége Bónis Ilona Erzsébet Anna (1907–1997), Bónis István és Kollár Mária lánya, akivel 1934. december 3-án Budapesten kötött házasságot.[9]
Művei[szerkesztés]
- Új, egyszerű spórafestő módszer. (Orvosi Hetilap, 1905, 26.)
- A typhus-allergiapróbák diagnostikai értékéről. (Orvosi Hetilap, 1908, 18.)
- A Porges-Meier-, Klausner- és Levadits-féle syphilisreactiók klinikai értékéről. Kentzler Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1908, 22.)
- Vizsgálatok a vérsavó és a savós folyadékgyülemek fehérjetartalma között lévő összefüggésről. Engel Károllyal. (Magyar Orvosi Archivum, 1908, 27.)
- A tüdőgangraenás köpet fehérje-tartalma. (Magyar Orvosi Archivum, 1909, 19.)
- A téli sportok hatása az emberre. (Turistaság és Alpinizmus, 1910, 6.)
- Vérelváltozások tabesben. (Orvosi Hetilap, 1910, 40.)
- A tatabányai typhusjárvány alkalmával végzett bakteriológiai, serologiai és haematologiai vizsgálatok. Kentzler Gyulával. (Magyar Orvosi Archivum, 1911, 11.)
- A tatabányai typhusjárvány. Kentzler Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1911, 16–17.)
- A tuberkulózis elterjedése és az ellene való küzdelem Magyarországban. (Magyar Figyelő, 1912, 3.)
- A gümőkórellenes küzdelem a drezdai közegészségi kiállításon. (Orvosi Hetilap, 1912, 6.)
- A tüdőcsúcs körülírt emphysemája. (Orvosi Hetilap, 1912, 35.)
- Az albumosementes tuberculin értékéről. Spitzstein Izidórával. (Orvosi Hetilap, 1912, 39.)
- Báró Korányi Frigyes. Nekrológ. (Magyar Figyelő, 1913, 2.)
- Az izomzat villamos ingerlékenysége mesterséges pneumothorax eseteiben. (Orvosi Hetilap, 1913, 52.)
- A tüdősyphilis diagnostikájának és gyógyításának néhány kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1914, 13.)
- A tuberkulózis elleni küzdelem és a háború. (Magyar Figyelő, 1915, 2.)
- Orvosi tanácsok volt sanatóriumi betegek részére. (Jó Egészség, 1915, 3.)
- A tüdőtuberculosis gyógyulása a különböző évszakokban. (Orvosi Hetilap, 1916, 32–33.)
- A tüdőtuberkulózis diagnostikája. (Orvosképzés, 1917, 3–5.)
- A subfebrilitásról. (Orvosképzés, 1922, 1.)
- A vegetatív idegrendszer és a harántcsíkolt izomzat közötti összefüggés kérdéséhez. (Orvosképzés, 1925, 1.)
- Jacobaeus-féle synecholysissel befolyásolt mesterséges légmell esete. (Gyógyászat, 1926, 33.)
- A véralvadás gyorsításának új módszere. Alföldy Józseffel. 1926
- A tuberculosis tanának haladása. Szerk. Országh Oszkár. Budapest, 1927
- Pleuritis mediastinalis syphilitica. (Orvosi Hetilap, 1928, 20.)
- Adatok a tuberculosis és klima kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1933, 39.)
- Adatok a mikroklíma jelentőségéhez. (Orvosi Hetilap, 1938, 16.)
- A tüdő és légmell hőmérsékletének kísérletes vizsgálata. Dubóczky Bélával. (Orvosi Hetilap, 1939, 46.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 11788/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 54. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 36. oldal 41. sor
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 129482/1917. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 50. kép 3. karton
- ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1905. június 29. (3. évfolyam, 26. szám)
- ↑ 8 Órai Ujság, 1923. november 17. (9. évfolyam, 260. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1923. május 20. (57. évfolyam, 114. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1928. november 25. (62. évfolyam, 269. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 651/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
Források[szerkesztés]
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 667. o. Online elérés
További információk[szerkesztés]
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
