Olympia (Manet-kép)
| Olympia (Olympia) | |
 | |
| Művész | Édouard Manet (1863) |
| Műfaj | akt |
| Mozgalom |
|
| Magasság | 130,5 cm |
| Szélesség | 191 cm |
| Múzeum | Musée d’Orsay |
| Gyűjtemény | Musée d’Orsay |
| Katalógusszám |
|
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olympia témájú médiaállományokat. | |
Az Olympia című festmény Édouard Manet alkotása, amely a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményének része.
Keletkezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A képen egy alacsonyabb osztályból származó prostituált látható. A festmény egy rejtett, a francia polgárság előtt mégis jól ismert valóságot ábrázol. Célzottan provokatív, az 1865-ös párizsi képkiállításon sokkolta is a látogatókat. A felháborodott műkritikusok obszcénnek és alantasnak nevezték az alkotást.[1] Felrótták a művésznek, hogy modelljének bőre sárga, lába piszkos, tekintete szégyentelen, a póz, amelyben fekszik, szemérmetlen.[2] A meztelen nő modellje, Victorine Meurent volt, akit Manet sokszor megfestett, például a Reggeli a szabadban és A vasút című képén.[3]
Az Olympia egyértelmű utalás Tiziano Vecellio 1538-ban festett Urbinói Venusára, illetve Francisco José de Goya y Lucientes 1799 és 1800 között készült Meztelen Maja című képére.[1] Szemben azonban Tiziano képével, nem egy mitologikus, allegorikus alak, hanem egy testét nem szégyellő nő bizalmas és egyedi portréja.[1] A nő egy kurtizán, amit már a cím egyértelműen jelez: Olympiának a prostituáltakat nevezték a korban.[2] A fekete szolgálólány által alkalmazójának mutatott virágcsokor pedig azt jelzi, hogy új vendég érkezett, aki a kurtizán tekintetéből ítélve nem lehet más, mint a festmény szemlélője.[3]
A képről úgy tartják, hogy Charles Baudelaire 1857-es kötete, A Romlás virágaiban szereplő sorok ihlették.[1] A festményt Az ékszerek című vers kíséretében állították ki, ami fokozta a botrányt.[2]
Az Olympia „Szakítás az olasz reneszánszig visszanyúló hagyománnyal és a modern festészet nyitánya, amely nem idealizál, a realitást ábrázolja, akárcsak később Degas vagy Toulouse-Lautrec festményei vagy az irodalomban Zola Nanája” – fogalmazott a képről Magyar Miklós.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 The Art Story
- 1 2 3 4 Magyar Miklós
- 1 2 Perspective
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Magyar Miklós: Charles Baudelaire és Édouard Manet barátsága. Naputonline. Hozzáférés: 2024-04-6.
{{cite book}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ The Art Story: Olympia. The Art Story. Hozzáférés: 2024-04-5.
{{cite book}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ Perspective: Waldemar On The Hidden Meaning Behind 8 Iconic Paintings. Perspective. Hozzáférés: 2024-05-7.
{{cite book}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
