Olbia (Fekete-tenger)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olbia
AncientTownOlvia.jpg
Alapítási. e. 7. század
Megszűnés4. század
Ország Ukrajna
Elhelyezkedése
Olbia (Ukrajna)
Olbia
Olbia
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 46° 42′, k. h. 31° 54′Koordináták: é. sz. 46° 42′, k. h. 31° 54′
A Wikimédia Commons tartalmaz Olbia témájú médiaállományokat.
Ольвія 2008 W (22).JPG

Olbia vagy Olbia Pontiké (görögül: Ὀλβία Ποντική, ukránul: Ольвія) ókori görög város volt a Fekete-tenger északi partján, a Déli-Bug torkolatánál.

A várost a milétosziak alapították az i. e. 7. században, hogy innen kereskedjenek a szkítákkal.[1] Végleg az. i. sz. 3-4. században hagyták el, miután a gótok elpusztították.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Görög kolóniák a Fekete-tenger északi partvidékén

Olbia a Déli-Bug (akkori nevén Hüpanisz) jobb partján helyezkedett el, közvetlenül a folyó torkolata előtt, a mai Ukrajna Mikolajivi területén, Parutino falunál. A kolónia mintegy 50 hektáron terült el. Városfalai nagyjából egyenlő szárú háromszöget alkotnak, amely kb. másfél km hosszú és háromnegyed km. széles.[2] Környékén néhány kisebb település is létezett (a mai Viktorivka és Dnyiprovszke helyén), amelyben feltehetően szintén görögök éltek.[2]

Olbia alsóvárosát (amelyet mára nagyrészt elöntött a Bug) főleg a kikötő és a kézművesnegyed alkotta. A felsőváros kőből épült lakóházai egy agora köré csoportosultak. A települést tornyokkal megerősített kőfal védte az esetleges ellenségtől.[3] Az első telepesek a felsőváros területén építették fel házaikat még a görög archaikus korban.[2] Az i. e. 6. századtól négyzetrácsos utcarendszert vezettek be (másodikként Szmürna után).[2]

A város történetének kései szakaszában felépült az akropolisz. Az i. e. 6. században szentélyt, az 5. század elején pedig egy Apollón Delphiniosznak szentelt templomot emeltek az olbiaiak.[2]

Története[szerkesztés]

Archaikus és klasszikus kor[szerkesztés]

Borüszthenész folyamistent ábrázoló olbiai pénzek
Sajátos olbiai delfinpénz (i. e. 5-4. század)
Olbiai cserépedények (Mikolajivi múzeum)

A mintegy egy évezredig fennálló várost a milétosziak alapították, hogy innen kereskedjenek a szkítákkal, akik gabonájukat, halukat, rabszolgáikat különböző görög árucikkekre cserélték. A kolónia nevének jelentése görögül "vidám" vagy "gazdag". A görög megtelepedés első nyomára a Déli-Bug torkolatában fekvő, apró Berezany-szigeten bukkantak a régészek; az itt kiásott cserépedények az i. e. 7. század végéről származnak.[4] Lehetséges hogy területén már létezett korábban a kis szkíta település és az sem zárható ki, hogy a sziget az ókorban még félsziget volt.[4] A berezanyi városka az. i. e. 5. századig állt fenn, amikor feltehetően beleolvadt a gyorsan növekvő Olbiába.[4]

Az i. e. 5. században Olbiát meglátogatta Hérodotosz, akitől a város és lakóinak legrészletesebb leírása származik.[5]

Az i. e. 5. századtól saját bronzpénzt vertek, amely a hagyományos kerek érmealakot mutatta, rajta gorgófővel; de készítettek egyedi, delfin alakú pénzt is.[6] Utóbbiról feltételezik, hogy Apollón Delphiniosz templomának áldozati ajándékaiból származik.

Egyes feltételezések szerint a korai hellén vallást, különösen az orfikus misztériumokat nagyban befolyásolhatta a sztyeppei népek sámánisztikus hite. Az Olbiában talált nagyszámú orfikus szimbólum alátámasztja azt az elképzelést, hogy Olbia volt a két kultúra érintkezésének egyik gócpontja.[7]

Hellenisztikus és római kor[szerkesztés]

A város alkotmányának elfogadása után kapcsolatát Milétosszal szerződéssel szabályozták.[8] Az i. e. 4. században közösen léptek fel Nagy Sándor hadvezére, Zopürion ellen. Az i. e. 3. század végére az olbiai gazdaság súlyos helyzetbe került, kénytelen volt bizottságot felállítani, amely gabonát osztott ki a lakosság között és elfogadta Szkilurosz szkíta király fennhatóságát. Az i. e. 1. században VI. Mithridatész pontoszi király uralma alatt ismét megnőtt a jelentősége, de aztán i. sz. 48 körül Burebista géta harcosai kifosztották, amely súlyos csapást mért Olbia prosperitására és lakosságának kétharmadát elvesztette.

A rómaiak némileg rendbehozták a várost, de lakossága nem érte el a korábbit és feltehetően nagyrészt barbárokból állott. Az i. sz. 1. század végén Dión Khrüszosztomosz meglátogatta Olbiát, amelyet Borüsztenészi értkezésé-ben írt le (Olbiát a közeli Dnyeper-torkolat miatt gyakran Borüsztenésznek hívták).

A Moesia Inferior provinciához tartozó várost a 3-4. században a gótok legalább kétszer felgyújtották és azután lakói elhagyták.

Ásatások[szerkesztés]

Az Ocsakivi járáshoz tarozó Parutino falu területén fekvő Olbia ma védett régészeti zóna. 1902 előtt a Muszin-Puskin grófok birtoka volt, akik megtiltották a régészeti ásatásokat. 1901-1095 és 1924-1926 között Borisz Farmakovszkij vezetésével zajlott a város maradványainak feltárása. Mivel a terület az ókor után lakatlan maradt, nagy mennyiségben találtak leleteket, ezek közül a látványosabbak a szentpétervári Ermitázsban láthatók. Az újabb ásatásokat sürgeti, hogy a tenger és a Déli-Bug fokozatosan elmossa a partvidéket. 2016-ben a Varsói Nemzeti Múzeum régészeinek vezetésével újabb feltárásokra került sor.

Az érdekesebb leletek közé tartozik egy viszonylag jó állapotban megmaradt, archaikus korból származó görög ház a későbbi akropolisz területéről, valamint egy ólomtáblára írt, i. e. 500 körüli levél, melyben egy rabszolga eltulajdonítása miatt panaszkodnak.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopedia of Ancient Greece (ed. by Nigel Guy Wilson). Routledge (UK), 2005. ISBN 0-415-97334-1. p. 510.
  2. a b c d e Boardman, John. The Greeks Overseas: Their Early Colonies and Trade. London: Thames and Hudson Ltd, 251. o. (1980) 
  3. Wasowicz, Aleksandra. Olbia Pontique et son territoire : l'aménagement de l'espace Paris: Belles-lettres, 1975. OCLC 3035787
  4. a b c d Boardman, John. The Greeks Overseas: Their Early Colonies and Trade. London: Thames and Hudson Ltd, 250. o. (1980) 
  5. Herodotus, Histories, 4.19
  6. Olbia. Odessa Numismatic Museum
  7. West, M. L., The Orphic Poems, Oxford : Clarendon Press, 1983. ISBN 0198148542. Cf. p.146
  8. Serhii Plokhy (2015) "The Gates of Europe : A History of Ukraine" New York : Basic Books

Irodalom[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Olbia (archaeological site) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap