Ugrás a tartalomhoz

Olasz márna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olasz márna
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Barbus
Cuvier & Cloquet, 1816
Faj: B. plebejus
Tudományos név
Barbus plebejus
Bonaparte, 1839
Szinonimák
  • Barbus barbus plebejus Bonaparte, 1839
  • Barbus eques Bonaparte, 1839
  • Barbus plebeius Cuvier, 1829
  • Barbus plebeius Valenciennes, 1842
  • Barbus plebejus ercisianus (non Karaman, 1971)
  • Barbus plebejus kosswigi (non Karaman, 1971)
  • Barbus plebejus lacerta (non Heckel, 1843)
  • Barbus plebejus plebejus Bonaparte, 1839
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Olasz márna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz márna témájú kategóriát.

Az olasz márna (Barbus plebejus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az olasz márna eredetileg Észak-Olaszország, Svájc, Szlovénia és Horvátország édesvizeinek lakója; előfordul többek között a , az Isonzó, a Reba, a Dragonia és a Krka vízgyűjtőiben. Közép-Olaszországban, az Appenninektől nyugatra több helyre betelepítették.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal testhossza 25-30 centiméter, legfeljebb 70 centiméter és testtömege 6 kilogramm. 58-77 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. Felső ajkának szegélyén 4 bajuszszál van.

Életmódja

[szerkesztés]

Rajban élő fenékhal. Tápláléka apró fenéklakók, ikrák és kicsi halak.

Szaporodása

[szerkesztés]

Március és június között ívik.

Források

[szerkesztés]
Kifejlett példány
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Barbus plebejus Bonaparte, 1839 FishBase
  • Bianco, P.G., 1995. Mediterranean endemic freshwater fishes of Italy. Biol. Conserv. 72:159-170.
  • Bianco, P.G. 1995. A revision of the Italian Barbus species (Cypriniformes: Cyprinidae). Ichthyological Exploration of Freshwaters, 6(4): 305-324. reference page
  • Bonaparte, C.L. 1839. Iconografia della fauna italica per le quattro classi degli animali vertebrati. Tomo III. Pesci. Roma. Fasc. 24-26, puntata 121-135, 8 pls. reference page
  • Geiger, M.F., Schreiner, C., Delmastro, G.B. & Herder, F. 2016. Combining geometric morphometrics with molecular genetics to investigate a putative hybrid complex: a case study with barbels Barbus spp. (Teleostei: Cyprinidae). Journal of Fish Biology, Article first published online: 25 JAN 2016.doi: 10.1111/jfb.12871 reference page