Ohotszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ohotszk (Охо́тск)
Ohotsk.jpg
Ohotszk címere
Ohotszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyHabarovszki határterület
Alapítás éve1647
Irányítószám 682480
Körzethívószám +7 42141
Autórendszám kódja 27
Népesség
Teljes népesség 3576 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság6 m
Időzóna VLAT (UTC+10)
Elhelyezkedése
Ohotszk (Oroszország)
Ohotszk
Ohotszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 59° 23′, k. h. 143° 18′Koordináták: é. sz. 59° 23′, k. h. 143° 18′
Ohotszk (Habarovszki határterület)
Ohotszk
Ohotszk
Pozíció a Habarovszki határterület térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohotszk témájú médiaállományokat.

Ohotszk (oroszul Охо́тск) városi jellegű település Oroszország távol-keleti részén, a Habarovszki határterületen, az Ohotszk folyó és az Ohotszki-tenger partján.

Lakossága a Szovjetunió felbomlása után lecsökkent: 9298 fő (1989); 5738 fő (2002); 5500 fő (2004); 4215 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

A települést kozákok alapították 1649-ben. 1714-ben I. Péter orosz cár hajóépítőket küldött Ohotszkba, hogy gyorsabban tudják meghódítani Kamcsatkát. 1718-ban elkészült az első hajó Ohotszkban. 1731-re ez lett a legforgalmasabb orosz tengeri út a Csendes-óceán mentén.

Ohotszk az Orosz-Amerikai Társaság tevékenységének egyik központja; több felfedező, többek között a dán Vitus Bering és a portugál Anton de Vieira főhadiszállása volt.

A 19. században Petropavlovszk-Kamcsatszkij növekedése elmozdította Ohotszkot a vezető kereskedelmi pozíciójából, bár így is fontos maradt.

Ohotszk rakétakilövőhely is volt, az itt elhelyezett rakétákat több mint 1000 kilométeres magasságba is képesek voltak kilőni.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Okhotsk című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2016/bul_dr/mun_obr2016.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)