OEKO-TEX

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az OEKO-TEX (régebben használt írásmóddal – és egyben ez is a kiejtése –: Öko-Tex) szabvány textil- és bőripari termékek és az azokon alkalmazott kellékek (cérnák, gombok, cipzárak, tépőzárak, címkék stb.) számára kidolgozott, humánökológiai szempontok szerint összeállított vizsgálati és tanúsítási rendszer. Előírja a textil- és ruhaipari gyártásban használt anyagokban előforduló kémiai anyagoknak azt a még megengedett mennyiségét, ami az emberi szervezetre nézve nem jelent veszélyt. A nemzetközi OEKO-TEX Szervezethez tartozó akkreditált vizsgáló intézetek hivatottak arra, hogy a termékeket ebből a szempontból minősítsék és ezt követően rendszeresen ellenőrzik, hogy az OEKO-TEX tanúsítványt megszerzett termékek folyamatosan teljesítik-e az előírt követelményeket. Ez biztosítja a fogyasztóközönség számára, hogy az OEKO-TEX megkülönböztető jelzéssel[1] ellátott termékek az egészségre nézve nem ártalmasak. Magyarországon és néhány környező országban az OEKO-TEX tanúsítványok kiadására az INNOVATEXT Zrt. jogosult.

Az OEKO-TEX Szervezet a következő tanúsítási rendszereket tartja fenn és alkalmazza:

  • OEKO-TEX Standard 100 – Általános vizsgálati és tanúsítási rendszer textil-, ruha és bőripari termékek számára, annnak tanúsítására, hogy a termék nem tartalmaz az egészségre ártalmas anyagokat.
  • OEKO-TEX STeP – Tanúsítási rendszer annak ösztönzésére, hogy a gyártók a fokozottabb környezetvédelem, a munkahelyi biztonság és a szociális felelősségérzet szempontjai szerint optimalizálják gyártási technológiáikat és a munkakörülményeket.
  • OEKO-TEX Made in Green – Ez a címke olyan ruházati és lakástextil termékeken alkalmazható, amelyeket a STeP tanúsítás követelményeit kielégítő eljárással készítettek és abban az OEKO-TEX Standard 100 szerinti vizsgálatok egészségre ártalmas anyagot nem mutattak ki.
  • OEKO-TEX Leather Standard – A valódi bőrből készült termékekre vonatkozik (műbőrökre nem!) és lényegében ahhoz hasonló tanúsítási rendszer, mint a Standard 100: azt tanúsítja, hogy a bőripari termékben nincsenek az egészségre káros vegyszerek.
  • OEKO-TEX Eco Passport – Az ezzel a tanúsítással rendelkező vegyszergyártók azt igazolhatják, hogy a textil-, ruha- és bőrgyártásban alkalmazott vegyszereik és segédanyagaik (színezékek, a funkcionális kikészítéshez használt vegyületek, appretálószerek, kenőanyagok, oldószerek stb.) a fenntartható textilgyártáshoz felhasználhatóak.
  • OEKO-TEX Detox to Zero – Az OEKO-TEX egy szolgáltatása, amely értékeli a textíliát gyártó cég vegyszerkezelésének és hulladékvíz- és veszélyesanyag-kibocsátásának kezelését, összhangban a Greenpiece Detox kampányának követelményeivel.

Történet[szerkesztés]

Az 1990-es évek elején először Svájcban és Németországban vezettek be a textilanyagok körében olyan vizsgálati módszereket, amelyeket korábban csak más analitikai területeken alkalmaztak (például atomabszorpciós és gázkromatográfiás vizsgálatok). Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy még az olyan természetes szálasanyagok, mint a pamut, tartalmazhatnak az egészségre káros anyagokat, mint például nehézfémeket, formaldehidet stb.[2][3] Azonban olyan textíliákat előállítani, amelyek egyaránt megfelelnek a fogyasztói igényeknek (divatos színek, könnyű kezelhetőség, hosszú élettartam és egyéb funkcionális követelmények) és a környezetvédelem és az egészségvédelem követelményeinek is, egyáltalán nem egyszerű feladat. A divat- és funkcionális igények nem elégíthetők ki bizonyos vegyi anyagok alkalmazása nélkül.

Amikor világossá vált, hogy a textíliákban lehetnek az egészségre ártalmas anyagok, még nem létezett a textíliák humánökológiai minőségének megítéléséhez megbízható termékvédjegy, amely a fogyasztóközönséget tájékoztatta volna, sem pedig egységes határérték-rendszer, amely a textilgyáraknak és a ruhaipari vállalatoknak útmutatást adott volna arra, hogy a textiltermékekben előforduló ártalmas anyagok milyen mennyisége tekinthető még elfogadhatónak anélkül, hogy azok az egészségre ártalmasak lennének. Ezért az Osztrák Textilipari Kutatóintézet (ÖTI) és a német Hohenstein Kutatóintézet az akkor már rendelkezésre álló vizsgálati szabványok alapján közösen kialakította az ún. OEKO-TEX Standard 100-at.[4] Ez egy vizsgáló és tanúsító rendszer, amely a modern textilfelhasználók sokrétű minőségi igényét veszi figyelembe, és egyidejűleg tekintettel van a textilipar összetett termelési feltételeire (globális szervezet, erős nemzetközi munkamegosztás, különböző felfogás a tekintetben, hogy mely anyagok és azok milyen mértékű előfordulása tekinthető károsnak) is.

1992-ben létrejött a nemzetközi OEKO-TEX Szervezet,[5] amelyet az osztrák, a német és a svájci textilipari kutató intézetek alapítottak, majd csatlakozott hozzá több más ország hasonló intézménye is (a magyar INNOVATEXT 1994-ben).[6] Az OEKO-TEX Szervezet tevékenysége és hatásköre nemcsak Európára, hanem az USA-ra és több dél-amerikai és ázsiai országra is kiterjed. 2018 évi adatok szerint több mint 70 országban van a szervezethez tartozó intézmény, 18 semleges vizsgáló és kutató intézet tartozik a szervezethez, közülük Magyarországon az INNOVATEXT Kutató és Fejlesztő Intézet Zrt.-nek van joga nemzetközileg is elismert tanúsítványt kiállítani (az INNOVATEXT ebbeli hatásköre több más kelet-európai országra is kiterjed).[7]

OEKO-TEX Standard 100[szerkesztés]

A szabvány célja és elterjedtsége[szerkesztés]

Az Oko-Tex Standard 100 logója

Az OEKO-TEX Standard 100 célja, hogy a textil- és a textilruházati ipar humánökológiai szempontból kifogástalan termékeket gyártson, a kereskedők vevőiknek egészségügyi szempontból kifogástalan textilterméket ajánlhassanak és a fogyasztóközönséget megbízható módon tájékoztassa – a termék megfelelő megjelölésével – arról, hogy az OEKO-TEX által tanúsított termék az egészségre nem ártalmas. Ezt fejezi ki a tanúsító címke „Bizalom a textíliában” felirata.

2018. évi adatok szerint mintegy 100 ország 10 ezer gyártó cége alkalmazza az OEKO-TEX Standard 100 minősítést termékein és e termékek száma meghaladja a 160 ezret.[8] Ezáltal ez a megkülönböztető védjegy az ártalmas anyagokra vonatkozó, világszerte legismertebb és legelterjedtebb vizsgálati jelölés. A bizonyítványok 46,6%-át európai, 50,2%-át ázsiai, 3,2%-át pedig észak- és dél-amerikai, afrikai és ausztráliai gyártású termékekre adták ki. Magyar textil- és ruhaipari cégek is többen szerepelnek a tanúsított gyártmányok előállítói között.[6] Egy 2008-ban végzett nemzetközi közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az európai vásárlók 42%-a ismeri az OEKO-TEX jelzést és annak lényegét.[9]

Vizsgálati szempontok[szerkesztés]

Az OEKO-TEX Standard 100 szerinti minősítés széles körű anyagvizsgálattal kezdődik, amely több mint száz paramétert tartalmaz annak megállapítására, hogy a veszélyesnek minősített vegyi anyagok előfordulnak-e és milyen mennyiségben a vizsgált termékben. Ennek során vizsgálják a törvény által tiltott és szabályozott vegyületeket, az ismert egészségre ártalmas vegyi anyagokat, valamint az egészséggel összefüggő paramétereket. Az ezekkel kapcsolatos előírásokat rendszeresen aktualizálják a tudományos eredményeknek és a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően.

A szabvány ezekre az anyagokra nézve veszélyességi határértékeket tartalmaz.[10] Ahhoz, hogy a termék a szabvány szerint elfogadhatónak legyen minősíthető, a benne kimutatható vegyi anyagok mennyisége illetve az egyéb előírt paraméterek egyike sem haladhatja meg a határértéket. Ilyen kritérium vonatkozik többek között a következő anyagokra (de a lista folyamatosan bővül, korszerűsödik!):[11]

továbbá határértékek vonatkoznak a következő tulajdonságokra:

A megengedett határértékek részletesen az OEKO-TEX Standard 100 honlapjának erre vonatkozó oldalán[12] találhatók meg.

A terméken szükségszerűen elvégzendő vizsgálatokat a gyártásban alkalmazott azon vegyszerek határozzák meg, amelyek a textíliát minőségileg megváltoztatják.

Minősítés[szerkesztés]

Az OEKO-TEX Standard 100 négy termékosztályt határoz meg:[13]

  • I. Csecsemők és kisgyermekek által használt termékek (2 éves korig)
  • II. A bőrrel közvetlenül és nagy felületen érintkező termékek
  • III. A bőrrel közvetlenül nem vagy csak kis felületen érintkező termékek
  • IV. Lakás- és dekorációs textilanyagok (amelyek a testtel közvetlenül nem vagy alig érintkeznek)

Az eddig megvizsgált és minősített termékek túlnyomó többsége (több mint 90%-a) az I. és II. termékosztályba tartozott.[14]

A szabvány a négy termékosztályra nézve más-más határértékeket ír(hat) elő, annak figyelembe vételével, hogy az adott paraméter a testfelülettel érintkezve mennyire lehet veszélyes az emberi szervezetre nézve. Minél intenzívebben érintkezik egy termék a bőrrel, annál szigorúbb humánökológiai követelményeknek kell megfelelnie. Ez magyarázza, hogy a szabvány különösen szigorú követelményeket támaszt a csecsemők és kisgyermekek által viselt illetve használt termékekre.

Ha a vizsgálatok mindegyike szerint megfelelően minősíthető a termék, megkaphatja az OEKO-TEX védjegy használati jogát. Az erre vonatkozó bizonyítvány 1 évig érvényes, de érvényessége többször is meghosszabbítható.

Az akkreditált vizsgáló intézetek rendszeresen ellenőrzik a kereskedelemben kapható, az OEKO-TEX Standard 100 szerint tanúsított termékeken, hogy azok minősége folyamatosan megfelel-e a követelményeknek. Amennyiben eltérnek attól, a védjegy használati engedélyét visszavonhatják.

OEKO-TEX Standard 1000[szerkesztés]

Ezt a tanúsítási formát 2013-ban az OEKO-TEX STeP váltotta fel.

OEKO-TEX Standard 100 plus[szerkesztés]

Ezt a tanúsítási rendszert az OEKO-TEX Szervezet 2013-ban megszüntette és helyette 2015-ben a STeP ill. a Made in Green tanúsítási rendszert vezette be.

OEKO-TEX STeP[szerkesztés]

Az Oeko-Tex STeP logója

Az OEKO-TEX Szervezet 2013 júniusában a korábbi OEKO-TEX 1000 Standard továbbfejlesztéseként bevezette a Sustainable Textile Production (STeP) (szó szerinti fordításában: Fenntartható Textilgyártás) elnevezésű tanúsítványt. Ezzel azt kívánják ösztönözni, hogy a gyártók a fokozottabb környezetvédelem, a munkahelyi biztonság és a szociális felelősségérzet szempontjai szerint optimalizálják gyártási technológiáikat és a munkakörülményeket.[15] 2013 júliusától ez a tanúsítás váltotta fel az OEKO-TEX 1000 Standard és az OEKO-TEX Standard 100 plus szerinti tanúsítványt.[16]

Az OEKO-TEX STeP[17] szorosan kapcsolódik az OEKO-TEX Standard 100-hoz, és azt a hiányosságot pótolja, hogy a megkülönböztető jel ne csak a végtermék vizsgálatán alapuljon, hanem a teljes gyártási folyamat környezetvédelmi szempontból végrehajtott vizsgálatán is. Az OEKO-TEX STeP szerinti tanúsításhoz a vállalatoknak a környezetkímélő gyártási folyamatukra vonatkozó, meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, és igazolniuk kell, hogy a teljes termelésük legalább 30%-a az OEKO-TEX Standard 100 szerint tanúsított.

A megkívánt követelmények közé tartozik többek között:

  • a környezetre ártalmas segédanyagok és színezékek kizárása,
  • a szennyvíz és a szennyezett levegő tisztítására vonatkozó törvények betartása,
  • az energiatakarékosság,
  • a zaj- és porképződés elkerülése,
  • megfelelő minőségbiztosítás,
  • a munkavédelmi előírások betartása,
  • a gyermekmunka tilalma,
  • egy környezetvédelmi menedzsment rendszer alapvető elemeinek bevezetése.

Az üzemet egy arra illetékes, az OEKO-TEX Szervezethez tartozó intézet független auditora vizsgálja meg. A tanúsítvány három évig érvényes, és rendszeresen meg kell újítani.

A STeP tanúsítvány 3 fokozatot állapít meg:

  • 1. fokozat – bevezető szint: a tanúsítási eljárásban feltett alapvető kérdésekre adott válaszok legalább 70%-ban megfelelők voltak, ill. az előírt kritériumok teljesültnek.
  • 2. fokozat – jó teljesítmény és további optimálási lehetőség: a feltett alapvető és kiegészítő kérdésekre adott válaszok megfelelők.
  • 3. fokozat – kiváló válaszok, megfelel a "legjobb gyakorlat" (Best Practice) követelményeinek.
Oeko-Tex MySTeP logó

A STeP címkét nem helyezik el a termékeken, ez inkább a feldolgozási láncban résztvevő vállalatok közötti információt ("Business-to-Business") szolgálja. A MySTeP adatbázisban a tanúsítást elnyert cégek valamennyi erre vonatkozó adata megtalálható és a partnercégek számára hozzáférhető.[18]

OEKO-TEX Made in Green[szerkesztés]

Az Oeko-Tex Made in Green logója

A Made in Green by OEKO-TEX címke olyan ruházati és lakástextil termékeken alkalmazható, amelyeket a STeP tanúsítás követelményeit kielégítő eljárással készítettek és abban az OEKO-TEX Standard 100 szerinti vizsgálatok egészségre ártalmas anyagot nem mutattak ki. A címke tartalmaz egy olyan kódot, amelynek alapján beazonosíthatók a gyártási láncban résztvevő gyártó üzemek és országok. Minden beszállítónak be kell tartania a tanúsításhoz tartozó minőségi előírásokat és a munkavégzés etikai követelményeit. A tanúsítás egy évig érvényes.[19]

OEKO-TEX Eco Passport[szerkesztés]

Az Oeko-Tex Eco Passport logója

Az Eco Passport tanúsítással rendelkező vegyszergyártók azt igazolhatják, hogy a textil-, ruha- és bőrgyártásban alkalmazott vegyszereik és segédanyagaik, mint pl. a színezékek, a funkcionális kikészítéshez használt vegyületek, appretálószerek, kenőanyagok, oldószerek stb. a fenntartható textilgyártáshoz felhasználhatóak.[20]

A tanúsítás kritériumai:

  • A gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy termékei szerepelnek a REACH rendelet SVHC jegyzékében illetőleg arról, hogy nem szerepelnek az Oeko-Tex Standard 100-ban felsorolt tiltott szerek között.
  • Egy az OEKO-TEX Szervezethez tartozó illetékes laboratóriumnak szúrópróbaszerűen meg kell vizsgálnia a terméket, hogy az alkalmazott vegyszerek koncentrációja nem haladja-e meg a megengedett küszöbértéket.

A tanúsítás egy évig érvényes.

OEKO-TEX Leather Standard[szerkesztés]

A Leather Standard logója

Az OEKO-TEX Leather Standard a valódi bőrből készült termékekre vonatkozik (műbőrökre nem!) és lényegében ahhoz hasonló tanúsítási rendszer, mint a Standard 100: azt tanúsítja, hogy a bőripari termékben nincsenek az egészségre káros vegyszerek.[21] Ha a kész bőráruban más anyagok (pl. fémek, textíliák) is találhatók, a Standard 100 szerinti vizsgálatokat kell lefolytatni. A Leather Standard a minősítésben ugyanúgy négy termékosztályt határoz meg, mint a Standard 100:

  • I. Csecsemők és kisgyermekek által használt termékek (2 éves korig)
  • II. A bőrrel közvetlenül és nagy felületen érintkező termékek
  • III. A bőrrel közvetlenül nem vagy csak kis felületen érintkező termékek
  • IV. Lakás- és dekorációs textilanyagok (amelyek a testtel közvetlenül nem vagy alig érintkeznek)

A tanúsítás egy évig érvényes.

OEKO-TEX Detox to Zero[szerkesztés]

A Detox to Zero szolgáltatás logója

Az EOKO-TEX Detox to Zero egy szolgáltatás, amely értékeli a textíliát gyártó cég vegyszerkezelésének és hulladékvíz- és veszélyesanyag-kibocsátásának kezelését, összhangban a Greenpiece Detox kampányának követelményeivel.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az OEKO-TEX Standard 100 védjegyoltalma. Sekretariat der Oeko-Tex® Gemeinschaft. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  2. Jancsó Eszter. Humánökológiai szempontok a textilipari környezetvédelemben ‑ "Öko-Tex". Környezetvédelmi füzetek 23. OMIKK (1996) 
  3. Az Öko-Tex bevezetésének okai. Sekretariat der Oeko-Tex® Gemeinschaft. [2010. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  4. Az OEKO-TEX® Szervezet 15 nyelven megjelenő honlapja (magyar nyelven). Sekretariat der Oeko-Tex® Gemeinschaft. [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  5. Kutasi Csaba (2000. április 3.). „Textilökológia, avagy amit az OEKO-TEX megkülönböztető jelzésről, védjegyről tudni kell”. Cél-Iránytű, 18–19. o.  
  6. a b Az INNOVATEXT Zrt. honlapja. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  7. Oeko-Tex test institutes. oeko-tex.com . (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  8. Oeko-Tex – A global success story. oeko-tex.com . (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  9. Oeko-Tex News 2009/1 (német nyelven) (pdf). Oeko-Tex News pp. 3. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  10. Veszélyességi határértékek (angol, német, francia nyelven). [2011. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  11. (2005. március) „Kérdések és válaszok az Öko-Tex Standard 100-ról”, Kiadó: INNOVATEXT Zrt.  
  12. Határértékek. (francia, angol, német nyelven). Sekretariat der Oeko-Tex® Gemeinschaft. [2013. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  13. (2001. június) „Bizalom a textíliákban – Ártalmas kísérőanyagokra vizsgált textíliák”. Öko-Tex Standard 100 – Kérdések és válaszok, Kiadó: INNOVATEXT Zrt..  
  14. Termékosztályok. Sekretariat der Oeko-Tex® Gemeinschaft. (Hozzáférés: 2009. december 14.)[halott link]
  15. (2013) „Oeko-Tex - New certification systems”. Melliand International (2), 114. o.  
  16. Sustainable Textile Production (STeP). (Hozzáférés: 2016. április 30.)
  17. Standard - STeP by Oeko-Tex (PDF). oeko-tex.com . (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  18. MySTeP by Oeko-Tex. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  19. Made in Green by OEKO-TEX. (Hozzáférés: 2016. április 30.)
  20. Oeko-Tex Eco Passport. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  21. Leather Standard by Oeko-Tex. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  22. Detox to Zero by Oeko-Tex. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)

További információk[szerkesztés]