Ugrás a tartalomhoz

Nyár nélküli év

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyár nélküli év
Adatok
Dátum1816
A katasztrófa okaA Tambora 1815-ös kitörés
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyár nélküli év témájú médiaállományokat.

A nyár nélküli év 1816-ra utal, midőn szokatlan klíma-rendellenességek miatt a hőmérséklet a bolygón 0,4–0,7 °C-kal (0,7–1 °F) csökkent.[1] Európában ez volt a leghidegebb nyár 1766 és 2000 között.[2] Az északi félgömbön jelentős élelmiszerhiány lépett föl a hőmérsékletváltozás és annak következményei miatt.[3]

Legvalószínűbb okozója a vulkanikus tél volt, ami a Holland Kelet-Indiában (ma Indonézia) található Tambora 1815-ös kitörése miatt alakult ki. Eme kitörés a legnagyobb volt a megelőző legalább 1300 évben, az 536-os vulkanikus telet okozó kitörés óta. Okozója valószínűleg a Mayon tűzhányó 1814-es aktivitása volt.

Következmények kontinensenként

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyár nélküli év mezőgazdasági katasztrófa volt. John D. Post „a Nyugat utolsó nagy túlélési krízisének” nevezte.[4][5] Legnagyobb hatással Új-Angliára (USA), Kanada keleti partjára és Nyugat-Európa egyes részeire volt.[6]

Ázsia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kitörés következtében Kínában éhínség következett be. Az áradások elpusztították a megmaradt termények túlnyomó részét. A monszunidőszak megszakadt, a Jangce-völgyet elárasztotta több árvíz is. Suangcsengben (ma Hejlungcsiang tartomány) az élelmiszerhiány miatt a hadseregből nagy számban dezertáltak a katonák. Csianghsziban és Anhujban is havazott a nyáron, míg Tajvanon, ahol trópusi éghajlat van, szintén esett hó, s Changhua városában is fagyott.[7]

Indiában a kitörés miatt elcsúszott a monszunidőszak kezdete, ami a Gangesz-parti területeken elősegítette a kolera terjedését. A betegség Moszkvát is elérte a vulkanikus tél következtében.

Japánban, ahol sokkal óvatosabbak voltak az 1782–1788-as ínség idejének következtében, a hideg ugyan kárt tett a terményekben, de a népességet nem érintette a hosszabb tél.[8]

Szulfát-koncentráció Grönland jégmagjában. 1810 előtt volt egy ismeretlen kitörés. Az 1815-öt követő csúcspontot a Tambora kitörése okozta

Napjainkban már elfogadott tény, hogy a vulkanikus tél a Tambora 1815-ös kitörése miatt történt.[9][10] A vulkánkitörési indexen 7-es értékelést kapott és legalább 100 km3 törmeléket termelt. A történelem egyik legnagyobb kitörése volt, egy szinten a minószi kitöréssel (i. e. 1600), a Hatepe-kitöréssel (180), a Paektu-kitöréssel (946) és az 1257-es Szamalasz-kitöréssel.

Az időszakban több vulkánkitörés is volt, amiknek értékelése legalább 4-es volt, ezek következtében sok törmelék került a légkörbe. Ahogy az nagy vulkánkitörések után megszokott, a hőmérséklet világszerte visszaesett, hiszen kevesebb fény tudott átjutni a sztratoszférán.[11]

Egy 2012-es elemzés szerint a hőmérséklet közel 1 fokkal esett vissza világszerte.[12]

A Föld egyébként is éppen lehűlés időszakában (kis jégkorszak) volt, ami a 14. században kezdődött. A jégkorszak maga is hatással volt Európára, amit felerősített a Tambora-kitörés, ami a kis jégkorszak vége felé történt.[13]

Ezek mellett a kitörés a Dalton-minimum (viszonylag alacsony napaktivitás) idejében történt meg, ami 1810 decembere és 1823 májusa között (6. napciklus) húzódott. 1816-ban rekordalacsony volt a napfoltok száma (0,1).[14]

Európa

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vulkanikus kitörések sorozata miatt évekig nagyon gyenge volt a termés a kontinensen, amit csak még rosszabbá tett a Tambora kitörése.[15][16] A napóleoni háborúkból ocsúdó Európát nagyon rosszul érintette az élelemhiány. Az elszegényedett rétegek szenvedték meg legjobban az időszakot. Nagy-Britanniában és Írországban is tönkretette a termést az alacsony hőmérséklet és az esőzés. Wales polgárai gyakran lakhelyeiktől messze utaztak, hogy ételért kolduljanak. Észak- és délnyugat-Írországban szintén nagy volt az éhínség, miután a búza-, a zab- és a krumplitermelés is sikertelen volt az évben. Németországban szintén hasonló körülmények uralkodtak.

Az egész kontinensen nagyon megemelkedtek az élelmiszerárak.[17] Mivel akkoriban még nem tudták, mi okozta az éhezést és az árak megemelkedését, piacokon tüntettek a lakosok. A tüntetések később lázadásokba, gyújtogatásokba és fosztogatásokba torkollottak. A francia forradalom óta az 1816-os és 1817-es lázadások voltak a legerőszakosabb tüntetések a kontinensen.[16] Az évszázad legnagyobb ínsége volt.[18]

1816 és 1819 között a tífusz is elkezdett terjedni Európában, főleg Írországban, Olaszországban, Svájcban és Skóciában. Több mint 65 ezren haltak bele a nyár nélküli év által felerősített járványba.[15][16]

Angliában 1659 óta ez az év volt a tizenegyedik leghidegebb, míg a nyarak közül a harmadik legalacsonyabb hőmérsékletű volt. A leghidegebb júliusnak számított.[19] Európa nagy folyói mind kiáradtak a szokatlanul nagy mennyiségű eső és viharok miatt, míg az augusztusi fagyot is a vulkán kitöréséhez kötik. Magyarországon azévben barna színű hó esett a légkörben található vulkanikus hamu miatt. Olaszország északi területein is hasonló események történtek, de itt a hó piros volt.[15]

A kitörés utóhatásai évekig érzékelhetőek voltak, Svájcban 1816 és 1817 nyara is nagyon hideg volt, a Giétro gleccser lábánál egy jéggát alakult ki, ami 1818-ban összeomlott és a mögötte felgyülemlett víz 40 ember életét követelte.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Stothers, Richard B. (1984). "The Great Tambora Eruption in 1815 and Its Aftermath". Science. 224 (4654): 1191–1198. Bibcode:1984Sci...224.1191S. doi:10.1126/science.224.4654.1191. PMID 17819476. S2CID 23649251.
  2. ↑ Schurer, Andrew P; Hegerl, Gabriele C; Luterbacher, Jürg; Brönnimann, Stefan; Cowan, Tim; Tett, Simon F B; Zanchettin, Davide; Timmreck, Claudia (2019. szeptember 17.). "Disentangling the causes of the 1816 European year without a summer". Environmental Research Letters (angol nyelven). 14 (9): 094019. Bibcode:2019ERL....14i4019S. doi:10.1088/1748-9326/ab3a10. ISSN 1748-9326.
  3. ↑ "Saint John New Brunswick Time Date". New-brunswick.net. 2017. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 5.
  4. ↑ John D. Post: The last great subsistence crisis in the Western World. 1977. ISBN 0-8018-1850-8 Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  5. ↑ Magazine, Smithsonian. "Blast from the Past". Smithsonian Magazine (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  6. ↑ "Is the Meghalayan Event a Tipping Point in Geology?". The Wire. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  7. ↑ "Serious Famine in Yunnan (1815–1817) and the Eruption of Tambola Volcano" (PDF). 2009. március 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  8. ↑ "夏のない年 from turning-point.info". turning-point.info. 2019. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  9. ↑ "Tambora, Indonesian Volcano (Tambora Volcano Part I): Tambora: The Year Without A Summer". 2006. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  10. ↑ "Bellrock.org.uk : Misc". www.bellrock.org.uk. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  11. ↑ Ljungqvist, Fredrik Charpentier (2016. április). "Northern Hemisphere hydroclimate variability over the past twelve centuries". Nature (angol nyelven). 532 (7597): 94–98. doi:10.1038/nature17418. ISSN 0028-0836. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  12. ↑ "Berkeley Earth Releases New Analysis" (PDF). 2012. október 21. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  13. ↑ "Timeline Middle Ages and Early Modern Period |". www.eh-resources.org. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  14. ↑ "Dalton minimum | solar phenomenon [1790–1830] | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  15. 1 2 3 Fagan, Brian M. (2000). The Little Ice Age: How Climate Made History, 1300-1850. New York, NY: Basic Books.
  16. 1 2 3 Henry M. Stommel: Volcano weather : the story of 1816, the year without a summer. Elizabeth Stommel. 1983. ISBN 0-915160-71-4 Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  17. ↑ Warde, Paul (2002. január 1.). "The Little Ice Age. How Climate Made History 1300–1850. By Brian Fagan. New York: Basic Books, 2000. xxi + 246 pp. Illustrations, maps, bibliographic notes, index. Paper $16.00". Environmental History (angol nyelven). 7 (1): 133–134. doi:10.2307/3985463. ISSN 1084-5453.
  18. ↑ Oppenheimer, Clive (2003). Climatic, environmental and human consequences of the largest known historic eruption: Tambora volcano.
  19. ↑ "Met Office Hadley Centre Central England Temperature Data Download". www.metoffice.gov.uk. Hozzáférés: 2022. szeptember 14.
  20. ↑ Grove, Jean M. (2004) [1988]. Little Ice Ages, Ancient and Modern. (Korábban The Little Ice Age címen.) 161. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyár_nélküli_év&oldid=29164657”