Ugrás a tartalomhoz

Norfolki kea

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norfolki kea
Egy kitömött példány
Egy kitömött példány
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1851
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Bagolypapagáj-szerűek (Strigopoidea)
Család: Keafélék (Nestoridae)
Alcsalád: Keaformák (Nestorinae)
Nem: Kea (Nestor)
Lesson, 1830
Faj: N. productus
Tudományos név
Nestor productus
(Gould, 1836)
Szinonimák
  • Nestor norfolcensis
  • Plyctolophus productus
  • Centrurus productus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Norfolki kea témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Norfolki kea témájú médiaállományokat és Norfolki kea témájú kategóriát.

A norfolki kea (Nestor productus) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a bagolypapagáj-félék (Strigopoidea) öregcsaládjába tartozott kihalt faj.[1] A Norfolk-sziget és a közeli Fülöp-sziget sziklái és fakoronái közt élt (utóbbi szintén a Norfolk-szigetcsoport tagja, nem azonos a Fülöp-szigetekkel).[2][3]

Az európaiak megérkezése előtt a sziget hegyi erdőségeiben elterjedt madárnak számított. A parti kea (maori nevén kākā) rokona volt.[4]

A norfolki keát elsőként John Gould írta le 1836-ban, Plyctolophus productus néven.

Körülbelül 38 centiméter hosszú, barnás–narancsos tollazatú madár volt.

John Gould festménye

Először Johann Reinhold Forster természettudós és fia, Georg írta le a madarat, miután James Cook 1774. október 10-én felfedezte a Norfolk-szigetet. Sajnos a leírás csak 1844-ben jelent meg.[5] 1790 körül John Hunter ábrázolt egy Solanum aviculare fán ülő madarat.[6]

A madarat John Gould írta le hivatalosan 1836-ban,[7] a Londoni Zoológiai Társaság (Zoological Society of London) mintapéldánya alapján. Eredetileg a Norfolk-szigeti és Fülöp-szigeti példányt két külön fajnak tekintették: Nestor norfolcensis (August von Pelzeln írta le 1860-ban), illetve Nestor productus; azonban közvetlen összehasonlításuk megmutatta, hogy ugyanazon faj egyedeiről van szó.[8]

A szigeten élő polinézek már az európaiak megérkezése előtt vadásztak a nesztorpapagájra, mert szerették a húsát.[9] Az első telepesek 1788-ban érkeztek, és ők már nemcsak ennivalónak vadászták, hanem csapdákkal is, hogy kisállatként tartsák. A faj populációja erősen szenvedett, amikor 1788 és 1814 között büntetőtelepet tartottak a szigeten, majd 1825 és 1854 között, amikor ezt megismételték. A faj valószínűleg a 19. század elején, valamikor a második büntető kolónia idején halt ki a vadonban.

Abel D.W. Best nem rögzítette sem a Norfolk-, sem a Fülöp-szigeten, 1838/1839-ben írt naplójában. Best példányokat gyűjtött az ornitológia számára, beleértve a Norfolk-szigeti kecskepapagájt is (amit ő „lórinak” nevezett hasonló alakja miatt); ezért nehéz elhinni, hogy ne dokumentálta volna ezt a sokkal vonzóbb madarat, ha még látott volna keát.[10]

Megritkulásának gyors ütemét jól szemlélteti, hogy a fajt 1836-ban fedezték fel és 1851-ben az utolsó ismert egyede (amelyik egy Londonban élő kalitkamadár volt) is elpusztult. Legalább tizenhat példány maradványait sikerült megőrizni.

  1. Oláh György (2022). "A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei". Állattani Közlemények. 107 (1–2): 109–174. doi:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. BirdLife International (2008). Nestor productus. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 24 December 2008. Database entry includes a range map and justification for why this species is endangered.
  3. "Norfolk Island Kaka - BirdLife Species Factsheet". BirdLife International. 2008. Hozzáférés: 2012. augusztus 23.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  4. Forshaw, Joseph M. (1981) [1973, 1978]. Parrots of the World (corrected second ed.). David & Charles, Newton Abbot, London. ISBN 0-7153-7698-5. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  5. Forster, Johann Reinhold (1844). Descriptiones animalium : quae in itinere ad maris Australis terras per annos 1772, 1773 et 1774 /suscepto collegit observavit et delineavit Joannes Reinoldus Forster ... nunc demum editae auctoritate et impensis Academiae litterarum regiae berolinae curante Henrico Lichtenstein academiae socio. Berolini : Ex officina academica.{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link)
  6. Olsen, Penny (2001). Feather and Brush: 300 Years of Australian Bird Art. CSIRO Publishing. ISBN 978-0-643-06547-5.
  7. Gould, J. (1865). Handbook to the Birds of Australia. Vol. 2. London: the author.
  8. "Nature". Nature. 56 (1445): 237–240 [239]. 1897. doi:10.1038/056237c0.
  9. Holdaway, Richard N. (2001). "Avifauna from the Emily Bay Settlement Site, Norfolk Island: A Preliminary Account" (PDF). Records of the Australian Museum. Supplement. 27: 85–100. doi:10.3853/j.0812-7387.27.2001.1343. 2005. január 6. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  10. Moore, J.L. (1985). "Ensign Best's bird observations on Norfolk Island" (PDF). Notornis. 32 (4): 319–322. 2008. október 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 23..
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Norfolk Kaka című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]