Nikolaj Frederik Severin Grundtvig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nikolaj Frederik Severin Grundtvig
N-f-s-grundtvig-portræt.jpg
Született 1783. szeptember 8.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
Udby
Elhunyt 1872. szeptember 2. (88 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
Koppenhága[11][12]
Álneve N.F.S. Grundtvig
Állampolgársága dán[13][14][15]
Házastársa
  • Elisabeth Christina Margrethe Blicher
  • Marie Toft
  • Asta Grundtvig
Gyermekei
  • Svend Grundtvig
  • Johan Grundtvig
Foglalkozása
Tisztség a Folketing képviselője
Iskolái Koppenhágai Egyetem

A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaj Frederik Severin Grundtvig témájú médiaállományokat.

Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (Dánia, Udby, 1783. szeptember 8. – 1872) dán író, költő, történész, reformátor, lutheránus lelkész.

Életrajza[szerkesztés]

N.F.S.Grudtvig szobra Koppenhágában

Nikolaj Frederik Severin Grundtvig az úgynevezett "Pünkösdi költő" 1783. szeptember 8-án született a Dániai Udby-ban. Apja azon kevés evangélikus lelkész egyike volt, aki hű maradt az evangéliumi igazsághoz, amelyet a racionalizmus fenyegetett. Családjában igazi keresztény vallásosság uralkodott. A Koppenhágai Egyetemen tanult, itt érte az "új teológia" hatása. Feladta törekvéseit. Hamarosan látni kezdte az emberek szellemi szegénységét.

A 20 éves korában szerzett diplomát teológiából a Koppenhágai egyetemen (University of Copenhagen). Az egyetemen főképp a költészet és a skandináv mitológia érdekelte. Könyve, az Észak mitológiája 1808 körül jelent meg.

1810-ben, egy fiúiskolában tanította a történelmet, Grundtvigot apja (aki beteg volt) arra kérte, hogy jöjjön Udbyba, és legyen az asszisztense. Grundtvig elfogadta apja felkérését 1813-ban, apja halála után is ott maradt. Két prédikációja miatt végül 1826-ban elhagyta a szószéket és csak 1839-ben térhetett vissza a következő 33 évre, 1872-ben bekövetkezett haláláig. Élete során szerzője több mint 1000 himnusznak.

Munkássága[szerkesztés]

Nikolai Frederik Severin Grundtvig karrierje időnként viharos és ellentmondásos volt. Gyakran támadta a teológiai álláspontokat. Többnyire a himnuszokkal, az egyházzal és a szentségekkel foglalkozott. Elsősorban himnuszokat írt, amelyek közül néhány igen mély teológiai témát tartalmazott, himnuszaiban folyamatosan hangsúlyozta az Isten Igéjét, mint az egyetlen szabályt, és irányítót a hívők számára.

Fő munkája[szerkesztés]

  • Észak mitológiája (1808)

Magyarul[szerkesztés]

  • Ebbe Kløvedal Reichː Napsütés és villámlás. Grundtvig, és az élethez írt dalai. A népfőiskola atyja, N. F. S. Grundtvig (1783-1872) életrajza, 50 versével egyetemben; ford. Lázár Ervin János, Muzsay András; Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség, Szentendre, 2010

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Brockhaus (német nyelven)
  7. a b Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
  8. a b Ökumenisches Heiligenlexikon
  9. a b Dansk Biografisk Leksikon
  10. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  11. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  12. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Грундтвиг Николай Фредерик Северин, 2015. szeptember 28.
  13. Denmark famous native sons and daughters
  14. A Basket Case in North Carolina, 2007. május 20.
  15. Canon AM Allchin: Theologian who fostered unity between Christianity’s major strands, 2011. március 29.

Források[szerkesztés]