Nifurtoinol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nifurtoinol.svg
Nifurtoinol
IUPAC-név
3-(hidroximetil)-1-{[(1E)-(5-nitro-2-furil)
metilén]amino}imidazolidin-2,4-dion
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1088-92-2
PubChem 9571062
KEGG D07243
ATC kód J01XE02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H8N4O6
Moláris tömeg 268,183 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Kiválasztás vese (40–50% az első 12 órán belül)
Terápiás előírások
Alkalmazás szájon át

A nifurtoinol (INN) citromsárga kristályos anyag. Vízben és alkoholban alig, dietilformamidban oldódik.

Húgyúti fertőzések elleni antibiotikum. A legtöbb Escherichia coli baktérium érzékeny rá, az Enterobacter és Klebsiella fajok kevésbé, míg a Pseudomonas nem és a Proteus nemzetség legtöbb faja rezisztens rá. A vér vagy a vizeletkiválasztó szerveken kívüli szövetek szisztémás baktériumfertőzései ellen hatástalan.

Mellékhatások[szerkesztés]

Étvágytalanság, hányinger, hányás. Emésztőrendszeren kívüli akut reakciók a túladagolástól eltekintve nem ismertek. Karcinogén hatást ember esetén nem, kísérleti állatoknál kismértékben tapasztaltak, ezért ember esetén a 3-as (nem rákkeltő) csoportba sorolták.

Készítmények[1][szerkesztés]

  • Levantin
  • Urfadin
  • Urfadine
  • Urfadyn
  • Urfadyne
  • Uridurine

Kombinált készítmények:

  • Urfadyn
  • Fultrexin

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nifurtoinol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.