Ugrás a tartalomhoz

Linezolid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Linezolid
IUPAC-név
(S)-N-{[3-(3-fluor-4-morfolinofenil)-2-oxo-1,3-oxazolidin-5-il]metil}acetamid
Kémiai azonosítók
PubChem 441401
ChemSpider 390139
EINECS-szám 605-416-1
DrugBank APRD01073
KEGG D00947
ChEBI 63607
ATC kód J01XX08
InChIKey TYZROVQLWOKYKF-ZDUSSCGKSA-N
Beilstein 7496939
UNII ISQ9I6J12J
ChEMBL CHEMBL126
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C16H20FN3O4
Moláris tömeg 337,346 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság ~100% (orális)
Metabolizmus máj 50–70%
Biológiai
felezési idő
4,2–5,4 óra
Fehérjekötés 31%
Kiválasztás vese 80–85%
Terápiás előírások
Licenc adat Linezolid (USA)
Jogi státusz S4 (Au), POM (UK), ℞-only (U.S.) (HU)
Terhességi kategória C (Au), C (U.S.)
Alkalmazás intravénás, orális

A Linezolid (INN) az oxazolidinonok közé tartozó szintetikus szisztémás antibiotikum.

Az 1980-as évek végén felfedezett, és 2000-ben engedélyezett linezolid az első, és 2009-ig az egyetlen, kereskedelmi forgalomban elérhető oxazolidinon antibiotikum. Sok antibiotikumhoz hasonlóan a linezolid is fehérjeszintézis-gátló: a baktériumok növekedését a fehérjetermelésük megbontásával állítja meg. A linezoliddal szembeni rezisztencia az 1999-es első megfigyelések óta nagyon alacsony szinten maradt, de ennek szintje emelkedhet.

A linezolid rövid ideig tartó használata során leggyakrabban fellépő mellékhatások a fejfájás, hasmenés és émelygés. A hosszabb ideig tartó alkalmazás súlyos nem kívánt hatásokkal társulhat, a linezolid csontvelő depressziót és vérlemezkeszám-csökkentést (trombocitopénia) okozhat, különösen két hetet meghaladó alkalmazás esetén.

Védjegyezett nevek

[szerkesztés]
  • Zyvox

Külső hivatkozások

[szerkesztés]