Tinidazol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tinidazol
IUPAC-név
1-(2-etilszulfoniletil)-2-metil-5-nitro-imidazol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 19387-91-8
PubChem 5479
DrugBank APRD01260
ATC kód J01XD02, P01AB02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H13N3O4S
Moláris tömeg 247,273 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj[1]
Biológiai
felezési idő
kb. 12,7 óra
Kiválasztás máj és vese[1]
Terápiás előírások
Jogi státusz vényköteles[1] (HU)
Alkalmazás orális

A tinidazol (INN: tinidazole) egy parazitaellenes gyógyszer, melyet protozoon-fertőzések ellen használnak.

Széleskörűen használják különféle amőbás- és parazitafertőzés ellen. Kémiai szerkezete hasonló a metronidazoléhoz, mely szintén amőbás fertőzések elleni szer, de kellemetlen mellékhatásai vannak. A tinidazol hatásai hasonlóak, de rövidebb ideig kell szedni.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tinidazolum néven hivatalos.

Javallat[szerkesztés]

Mellékhatások[szerkesztés]

A mellékhatások ritkák, és az enyhétől a közepes erősségűig terjednek: hányás, étvágytalanság, hasmenés, gyomorfájdalom, fémes szájíz, émelygés, szédülés, járásbizonytalanság, az idegvégződések megbetegedései (zsibbadás-bizsergés az alsó végtagon), néha görcsök, átmeneti fehérvérsejtszám-csökkenés, fejfájás, gyengeség, bevont-lepedékes nyelv, sötét vizelet. A túlérzékenységi reakciók néha súlyosak, ritkán jelentkeznek, általában kiütés, csalánkiütés, viszketés, szem körüli vizenyő formájában.[1]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d alkalmazási előírás az OGYI honlapján

Külső hivatkozások[szerkesztés]