Neumann Károly (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neumann Károly
SzületettNeumann Károly Lipót
1865. március 18.
Pest
Elhunyt1952. április 15. (87 évesen)
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaLeipziger Ilona
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34, N/A, 11, 18)
SablonWikidataSegítség

Gárdonyi Neumann Károly Lipót (Pest, 1865. március 18.[1]Budapest, Terézváros, 1952. április 15.)[2] magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés]

Neumann Frigyes (1840–1906)[3][4] nagykereskedő, földbirtokos és Neumann Lujza fia. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen és Berlini Egyetemen tanult. 1887 és 1917 között a közmunka- és közlekedésügyi, majd a kereskedelemügyi minisztérium vasúti, bel- és külkereskedelmi osztályain teljesített szolgálatot. 1910-ben miniszteri tanácsosi kinevezést kapott. 1914-től államtitkári hatáskörrel irányította a vasútügyeket. Emellett a keleti Kereskedelmi Akadémián a kereskedelmi és váltójog tanára volt. 1922-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán tanított, majd 1924-től a Műegyetemen a Közgazdaságtudományi kar tiszteletbeli nyilvános rendes tanára lett. Tagja volt az Országos Közlekedési Bizottságnak. Számos cikket írt közlekedési és közgazdasági témában magyar, illetve német nyelvű lapokba.

Családja[szerkesztés]

Házastársa Leipziger Ilona (1872–?) volt, Leipziger Vilmos szeszgyáros és Deutsch Jenny lánya, akit 1892. április 4-én Budapesten vett nőül.[5]

Gyermekei

  • gárdonyi Neumann Lily (1893–1916).[6]
  • gárdonyi Neumann Olga (1895–1942).[7] Férje báró Kornfeld Pál (1884–1958) bankigazgató volt, Kornfeld Zsigmond fia.[8]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A francia iparkamara vitája az elsőszülöttségi jogról és helyettesítésről 1825-ben (Budapest, 1889)
  • A határidő üzlet perelhetőségének kérdéséhez (Budapest, 1889)
  • A berni egyezmény és az új vasúti üzletszabályzat (Budapest, 1893)
  • A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat (Budapest, 1895)
  • Vámtarifa és vasúti díjszabás (Budapest, 1918)
  • Az új berni egyezmény (Budapest, 1928)
  • Közlekedési politika (Budapest, 1931)
  • Vasúti fuvarozási jog (Budapest, 1932)
  • A közlekedés problémái (Budapest, 1938)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]