Nedjeljko Fabrio
| Nedjeljko Fabrio | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1937. november 14. Split |
| Elhunyt | 2018. augusztus 4. (80 évesen) Fiume, Horvátország |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nedjeljko Fabrio témájú médiaállományokat. | |
Nedjeljko Fabrio (Split, 1937. november 14. – Fiume, 2018. augusztus 4.)[1]) horvát író és akadémikus volt.
Élete és pályafutása[szerkesztés]
Splitben született, de családja később Fiumébe költözött.[2] Iskoláit Fiumében végezte, ahol nyolc évfolyamos általános iskolába (1947-1955) és az I. számú gimnáziumba járt. A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán 1961-ben szlavisztikából és olasz nyelvből szerzett diplomát.[3][4] Egyetemi oktató, a fiumei "Ivana Zajc" Nemzeti Színház színműírója, a Zágrábi és Rádió és Televízió irodalmi műsorának szerkesztője, valamint a zágrábi Színművészeti Akadémia tanára volt.[3] Emellett mesemondó, drámaíró és műfordító is volt. Zágrábban élt és dolgozott. 1997-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) rendes tagja és a Matica hrvatska zágrábi alelnöke, 1989 és 1995 között a Horvát Írószövetség (DHK) elnöke,[3] tagja volt a Horvát Műfordítók, Színházkritikusok és Teatrológusok Társaságának. Zenei témájú cikkeket és kritikákat is írt és publikált. Nevezetes díjak nyertese, az Adriai Irodalmi Találkozók résztvevője volt.
Irodalmi tevékenysége[szerkesztés]
Előbb költőként és regényíróként, majd drámaíróként, a nyolcvanas évek közepén pedig regényíróként tűnt fel.[3] Irodalmi munkássága fiumei témákhoz és a horvát-olasz kapcsolatok problémáihoz kapcsolódik. Szüleivel Fiuméba érkezve követhette azokat a nagy történelmi változásokat, amelyeket Olaszország 1943-as kapitulációja és a második világháború vége idézett elő. A főként olasz nemzetiségű lakosság (esodo) második világháború utáni elvándorlásának nagy témájával foglalkozott a „Vježbanje života” (A élet gyakorlata) című regényében. Darko Gašparović dramaturgiai feldolgozása után a mű több mint nyolcvan alkalommal szerepelt sikerrel a Fiumei Színház színpadán.
Rijeka múltjának témáiból írt nagyszabású prózai műveket.[2] Munkáját gyakran kísérték különféle viták, az írószövetségi tagságról való drámai lemondása például messze földön visszhangra talált. Aztán a Nobel-díj botránya, amit Fabrio ma a következő szavakkal kommentált: „Valaki külföldről jelölt, és ennyi.” „Smrt Vronskog” (Vronski halála) címmel megírta az első, a horvátországi háborúról szóló regényét is, amelyet egyesek, mint az író Miljenko Jergović, ellenségesen fogadtak, míg mások nagy műnek minősítették.
Főbb művei[szerkesztés]
Kiadott művei[szerkesztés]
- Odora Talije, Rijeka, 1963.
- Partite za prozu, Rijeka, 1966.
- Apeninski eseji, Zagreb, 1969.
- Labilni položaji, Zagreb, 1969.
- Reformatori, 1968.; Admiral Kristof Kolumbo, 1969.
- Čujete li svinje kako rokću u ljetnikovcu naših gospara?, 1969.
- Meštar, 1970.; Kralj je pospan, 1971.
- Drame, Zagreb, 1976.; Magnificat, 1976.
- Štavljenje štiva, Zagreb, 1977.
- Lavlja usta, Zagreb, 1978.
- Vježbanje života, Zagreb, 1985., 1986, 1990., 1996., Pécs, 1994.[5]
- Kazalištarije, Zagreb, 1987.
- Berenikina kosa, Zagreb, 1989., 1990., Klagenfurt, 1992., Milano, 1995.
- Izabrane pripovijetke, Zagreb, 1990.
- Smrt Vronskog, Zagreb, 1994., i 1998.
- Koncert za pero i život, Zagreb, 1997.
- Maestro i njegov šegrt, Zagreb, 1997.
- Triemeron (2002.),[6][7][8]
- Ruža vjetrova: sjeverojadranski i drugi eseji (2003.)
- Orfejeva djeca (2008).
Alkalmazott művei[szerkesztés]
- Reformatori, NK "Ivan Zajc", Rijeka, 1968.
- Čujete li svinje kako rokću u ljetnikovcu naših gospara?, HNK Ivana pl. Zajca, Rijeka, 1970., ZKM, Zagreb, 1977.
- Meštar, SEK, Zagreb, 1971.;
- Vježbanje života (színpadra alkalmazta: Darko Gašparović), HNK Ivana pl. Zajca, Rijeka, 1989.
- Berenikina kosa, HNK u Zagrebu
Díjai[szerkesztés]
- 2002.: Herder-díj
- 2003.: Ivan Goran Kovačić-díj, a Triemeronért
- 2007.: Vladimir Nazor-díj életművéért
- 2013.: Crikveničko sunce-díj
Emlékezete[szerkesztés]
- Fabrio (2012), Bernardin Modrić dokumentumfilmje
- Nedjeljko Fabrio emlékszobája, amelyet 2019-ben nyitottak meg a Novi Vinodolski Nemzeti Olvasóteremben és Könyvtárban
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ www.novilist.hr – Poznati hrvatski književnik i akademik Nedjeljko Fabrio preminuo jutros u Rijeci u 81. godini, hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- ↑ a b Ivica Župan: Slikovnice pune legendi, Slobodna Dalmacija, prilog Forum, 2001. március 13., 4. o.
- ↑ a b c d Hrvatska encikopedija
- ↑ Nemec
- ↑ Zrinka Trusić, Nedjeljko Fabrio, Vježbanje života: kronisterija, Rostra 7/2016.
- ↑ Nedjeljko Fabrio, Triemeron : Roman einer kroatischen Passion : treći dio Jadranske duologije, Nakladni zavod Matice hrvatske, Zagreb, 2002. (359 str.), ISBN 9531850615; II. izdanje: Profil international, 2005. (377 str.), ISBN 953120117X
- ↑ Vlatko Perković, Čovjek sučeljen s poviješću, Kolo 2/2002.
- ↑ Dijana Mikšić, Lik slikara u Krležinu romanu "Povratak Filipa Latinovicza" i Fabrijevu romanu "Triemeron": odnos umjetnika prema povijesnom i nacionalnom, Fluminensia 2/2012. (HAW)
Források[szerkesztés]
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Fabrio, Nedjeljko. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Nemec: Krešimir Nemec - Hrvtaski biografski leksikon: Fabrio, Nedjeljko. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1998) (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nedjeljko Fabrio című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
