Nazarovo (Krasznojarszki határterület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nazarovo (Назарово)
Khram nazarowo.jpg
Nazarovo címere
Nazarovo címere
Nazarovo zászlaja
Nazarovo zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám 662200
Körzethívószám 39155
Népesség
Teljes népesség50 397 fő[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+7
Elhelyezkedése
Nazarovo (Oroszország)
Nazarovo
Nazarovo
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 00′ 23″, k. h. 90° 23′ 29″Koordináták: é. sz. 56° 00′ 23″, k. h. 90° 23′ 29″
Nazarovo (Krasznojarszki határterület)
Nazarovo
Nazarovo
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Nazarovo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nazarovo témájú médiaállományokat.

Nazarovo (oroszul: Назарово) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Nazarovói járás székhelye.

Népessége: 52 817 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Krasznojarszktól 192 km-re vagy 220 km-re nyugatra, a Csulim (az Ob mellékfolyója) bal partján helyezkedik el, az észak–déli irányú AcsinszkAbakan vasútvonalon. Országút köti össze a kb. 40 km-re északra fekvő Acsinszkkal és az R254-es főúttal, valamint dél felé Uzsuron át az R257-es főúttal.

A város a Nazarovói-medence északi részén, az erdős sztyepp övben fekszik. Közvetlen közelében működik a Kanszk-acsinszki-szénmedence egyik legnagyobb külszíni fejtése.

Története[szerkesztés]

A kis orosz falu a 18. század elején keletkezett. 1888-ban fedezték fel a határában elterülő szénlelőhelyet. A transzszibériai vasútvonal acsinszki állomásáról 1913-ban kezdődött a dél felé vezető szárnyvonal építése, amit megakasztott a világháború. Végül 1926-ban indult meg a közlekedés Nazarovón át az Acsinszk–Abakan vasútvonalon. A falu 1924-ben járási székhely lett.

A nazarovói barnaszén külfejtést 1947-ben kezdték építeni, a kitermelést 1951-ben kezdték meg. A város nagy teljesítményű hőerőműve 1955-től 1961-ben épült. Átadásának évében, 1961-ben a település városi rangot kapott. Ezt követően több nagy iparvállalat létesült.

Gazdasága[szerkesztés]

A Kanszk-acsinszki-szénmedencéhez tartozó nazarovói külfejtés kitermelését a Szibériai Szén-energetikai Társasághoz (Сибирская угольная энергетическая компания – СУЭК) [SZUEK] tartozó cég végzi. A bányászat nagyteljesítményű exkavátorokkal történik. Az évente kitermelt kb. négy millió tonna barnaszén 95%-át a helyi hőerőműben hasznosítják, amely a város hőellátását is biztosítja.[3]

Az 1308 MW teljesítményű erőmű a Csulim partján épült, működése a környezetet erősen szennyezi. Hűtésre természetesen a folyó vizét használják.

A város további jelentős iparvállalata a hőszigetelő anyagok gyára,[4] valamint a Kelet-szibériai Fémszerkezeti Gyár, mely az 1970-es évek elején kezdte meg a termelést. Üzemeiben nagy szibériai atom-, víz- és hőerőművek, hidak fémszerkezeti elemei készülnek.[5]

A szovjet korszakban alapított számos nagyvállalat, köztük a város egykori betonszerkeszti gyára és nagy mezőgazdasági gépgyára a 21. századra megszűnt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017. július 4., http://web.krasstat.gks.ru/offstat/02/3/1.7.xls, 2017. július 4., https://web.archive.org/web/20170704140524/http://web.krasstat.gks.ru/offstat/02/3/1.7.xls
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  3. АО «Разрез Назаровский» (Hozzáférés: 2019-03-05)
  4. Firma Energozascsita (Hozzáférés: 2019-03-07)
  5. Восточно-Сибирский завод металлоконструкций (Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja)

Források[szerkesztés]