Namur (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Namur
Namur városközpontja a Sambre folyóval
Namur városközpontja a Sambre folyóval
Namur címere
Namur címere
Namur zászlaja
Namur zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióVallónia
TartományNamur
SzékhelyNamur
PolgármesterJacques Etienne
Irányítószám
  • 5000
  • 5100
  • 5002
  • 5020
  • 5022
  • 5101
  • 5004
  • 5001
  • 5024
  • 5021
  • 5003
Körzethívószám081
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség114 007 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület175,69 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 28′, k. h. 4° 52′Koordináták: é. sz. 50° 28′, k. h. 4° 52′
Namur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Namur témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Namur város Belgium Vallónia régiójában, a Sambre folyó partján; Namur tartomány székhelye.

Történelem[szerkesztés]

A város már a kelta időkben fontos kereskedelmi csomópont volt. A város a római kor után is virágzó település maradt, mert a kora középkorban a Merovingok egy várat emeltek a folyó mellett.

A 9. század vége felé alakult meg a frank befolyás alatt álló Namuri Grófság, amely később Őrgrófság lett. 1262-ben az őrgrófság a Flamand Grófság része lett, majd 1421-ben a burgundi hercegek foglalták el a trónt, dinasztikus házasság révén.

Miután Namur az 1640-es években Spanyol-Németalföld része lett, a várat rendkívül megerősítették. 1692-ben aztán XIV. Lajos francia király csapatai foglalták el a várost, és a francia mérnökök újjáépítették a védműveket. 1709-ben aztán a hollandok foglalták el a várost.

1713-ban a terület az osztrák Habsburgok kezére került, habár a várban továbbra is holland őrség maradt. 1794-ben, a francia forradalmat követően Namur ismét Franciaország része lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandia részévé nyilvánította Belgiumot, így Namur is holland fennhatóság alá került. 1830-ban aztán Belgium elszakadt Hollandiától.

Az első világháború idején, 1914-ben a város a németek fő támadásának vonalába esett, de a város erődje csak három napos ostrom után adta meg magát. A város mindkét világháborúban jelentős károkat szenvedett.

Gazdaság[szerkesztés]

Namur fontos ipari és kereskedelmi központ. A város ipari üzemeiben gépeket, bőrárukat, fémeket és porcelánt készítenek.

Közlekedés[szerkesztés]

A város fontos vasúti és közúti csomópont, valamint jelentős a vízi közlekedés is. Namurből vasúti szerelvények indulnak többek között Brüsszelbe, Luxembourgba.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Harangtorony (világörökség része)
  • Szent Albán Katedrális
  • Citadella
  • Guy Delforge Parfümgyár és bolt
  • Szent Loup templom
  • Namuri Színház
  • Notre-Dame templom
  • Groesbeek de Croix Hotel
  • Fegyvertár
  • Az öreg Halle Al’Chair az archeológiai múzeummal

Testvértelepülések[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]