Nagy hólyagcsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nagy hólyagcsiga
Üres csigaház több oldalról nézve
Üres csigaház több oldalról nézve
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Család: Physidae
Alcsalád: Aplexinae
Nemzetség: Aplexini
Nem: Aplexa
Faj: A. hypnorum
Tudományos név
Aplexa hypnorum
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Bulinus hypnorum Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az európai előfordulása (zöld: ahol eddig észrevették; sárga: nincs bebizonyított előfordulása)
Az európai előfordulása (zöld: ahol eddig észrevették; sárga: nincs bebizonyított előfordulása)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy hólyagcsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy hólyagcsiga témájú kategóriát.

A nagy hólyagcsiga (Aplexa hypnorum) a csigák (Gastropoda) osztályába és a Physidae családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A nagy hólyagcsiga holarktikus csigafaj, amely Európa és Ázsia állóvizeiben és pocsolyáiban található meg. A legfőbb elterjedési területe Dél- és Közép-Európa.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagy hólyagcsiga háza a legtöbb csigáéval ellentétben nem jobbra, hanem balra csavarodott, keskeny tojás alakú, felül hegyes, 12-13 milliméter magas és 5-7 milliméter széles. Utolsó kanyarulata nem tágul ki erősen, körülbelül ugyanolyan magas, mint a fölötte következő kanyarulatok együttesen. A ház vékony, áttetsző héjú, színe sárgásbarna, vörösesbarna. Az állat teste fekete, szabad köpenynyúlványa nincs.

Életmódja[szerkesztés]

A nagy hólyagcsiga tócsák és vizesárkok lakója. Olyan nedves területeken is megél, amelyek gyakran kiszáradnak. A nagy hólyagcsigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy hólyagcsiga 3-4 évig él. Annak ellenére, hogy vízben él, nincs kopoltyúja, tüdővel lélegzik. Leve­gővételre a víz felszínére jön. Koszos vizet is elviselik. Szeretik a békalencsét. A házát nem tudja bezárni. Legjobban talán homokon érzi jól magát. Petéit tokba zárja, majd a vízinövényekre ragasztja. Levegővételre a víz felszínére jön. Nagyon nagy az alkalmazkodó képességük. A nagy hólyagcsiga időként feljön a felszínre a víz felszínén úszik.

Szaporodása[szerkesztés]

Könnyű 1 egyed elég, hogy szaporodjon. A petéket kis csomókban teszi növényekre és tereptárgyakra. A kikelő kis csigák teljesen kifejlett formában látják meg a napvilágot.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A hegyes hólyagcsiga (Physa acuta), megjelenésében a nagy hólyagcsiga és a szinte tojás alakú házzal rendelkező szárnyas hólyagcsiga (Physa fontinalis) között helyezkedik el. Utolsó kanyarulata hólyagszerűen kitágult, tekercse hosszú és kihegyezett. Teste csupán egyetlen, ujjasan osztott köpenynyúlvánnyal rendelkezik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. 10. kiadás. - Vermes. Testacea: 700-781. Holmiae. (Salvius).

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • DIYhal - Nagy hólyagcsiga
  • Hegyes hólyagcsiga - Physa acuta - akvafarm.hu.