Nagy bukó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Nagy bukó
Male Goosander (6812121461).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Mergus
Faj: M. merganser
Tudományos név
Mergus merganser
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Mergus merganser distr.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy bukó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy bukó témájú médiaállományokat és Nagy bukó témájú kategóriát.

A pár felrepülés közben

A nagy bukó (Mergus merganser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Mergus merganser americanus Cassin, 1852
  • Mergus merganser merganser Linnaeus, 1758
  • Mergus merganser orientalis Gould, 1845[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Izlandon, a Brit-szigeteken, Európa és Ázsia északi részén, Kamcsatkáig költ. Szigetszerűen előfordul Európa más tájain is. Észak-Amerika középső részén is megtalálható. Tavak vagy folyók közelében él. Vonuló faj.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres átvonuló és téli vendég. Kisebb csapatokban halban gazdag tavaknál és folyóknál tűnik fel. A Dunakanyarnál már fészkelését is észlelték.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 58-72 centiméter, a szárnyfesztávolsága 82-97 centiméter, a hím testtömege 1300-2100 gramm, a tojóé kisebb, 900-1700 gramm.[3] A hím feje és háta fekete, fejhez simuló tollüstökkel. A tojó feje vörösesbarna, háta kékesszürke. Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Általában 10 centiméter körüli halakat fogyaszt, de eszik vízi gerincteleneket, többek között, puhatestűeket, rákokat, férgeket, rovarokat és lárvákat is.[3] Nagyon jó úszó, táplálékáért mélyre is lemerül.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét korhadt fák üregébe rakja, és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 7-14 tojásból áll, melyeken 32 napig kotlik.[4] A fiókák kikelésük után 24-36 órával már elhagyják a fészket, és 8-10 nap múlva már kis halakat is fognak. A költésben és a fiókák felnevelésében csak a tojó vesz részt.

A tojó fiókáival

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  2. ^ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  3. ^ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  4. ^ a b Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2018. január 3.)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]