Nagy Sándor (lapszerkesztő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Sándor
Született 1836. november 30.
Szeged
Elhunyt 1919. december 23. (83 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága magyar
Gyermekei Nagy Ibolya
Foglalkozása

Szegedi Nagy Sándor (Szeged, 1836. november 30.Budapest, Józsefváros, 1919. december 23.)[1] író, ügyvéd, újságíró és lapszerkesztő. Nagy Ibolya színművésznő apja.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Nagy Mihály javadalmi hivatalnok és Varga Klára fia. Szülővárosában kezdett ügyvédként dolgozni, majd 1869-től lapjának, a Szegedi Híradónak szentelte idejét. Amikor 1889. október 1-jén a laptól megvált, Budapestre költözött, ahol az Országos Hitelszövetkezet pénztárnoka lett.

A Jókai Mór által szerkesztett Nagy Tükör című élclapba, majd az Üstökösben publikált. 1861-ben a Sárosi Gyulához köthető Arany Trombitába írt költeményeket. Az 1870-es évek elején a szegedi Ráday-korszak alatt lefolyt híres törvényszéki tárgyalásokról szakszerű cikkeket írt a Honba és a Pesti Naplóba. Később tárca közleményei jelentek meg budapesti lapokban. Ezeken kívül irodalmi és különösen hírlapírói munkásságát 1859. május 1-től kizárólag a Szegedi Híradónak szentelte. Előbb külső munkatársként, majd az 1860-as évek közepétől mint belmunkatárs és 1868-tól mint szerkesztő. Rendszeresen írt a lapba, két-három évi megszakítással, társadalmi és politikai, általános és városi érdekű vezér- és egyéb cikkeket. Humorisztikus elmefuttatásokat és hazafias irányú költeményeket is írt (1859-től 1865-ig), melyek közül a Szent István című 1860-ban öt arany pályadíjat nyert. 1861-ben mint országgyűlési «kis-követ» a szegedi polgárok költségén fölküldve, országgyűlési tudósításokat, azután kisebb rajzokat, elbeszéléseket, részben fordításokat; színházi kritikákat közölt, legtöbbször név nélkül vagy álnevek alatt. Élete utolsó tíz évében a szegedi lapokon kívül írt a Budapesti Hírlapba, a Pesti Hírlapba, a Magyar Hírlapba, az Egyetértésbe és Pesti Naplóba különböző tárcaközleményeket Senex álnév alatt. Az utóbbi lapban jelent meg 1892 decemberében egy nagyobb népies elbeszélése Cseh Dani címmel, melyből népdrámát is írt, s kéziratban maradt fenn.

Szerkesztette: a Szegedi Híradó című politikai hetilapot 1869. július 1-től 1889. október 1-ig (1860. szeptember végétől november elejéig). Kempelen Győző szerkesztő fogsága alatt szintén felelős szerkesztője volt a lapnak; a Dugonics-Albumot Szeged város közönsége által Dugonics András emlékére emelt szobor leleplezési ünnepélyére. Szeged. 1876. (Farkas Antallal együtt. Ebben Dugonicsról írt cikke).

Munkája[szerkesztés]

  • Sz. Nagy Sándor költeményei. Szeged, 1866.

Álnevei és jegyei[szerkesztés]

Bolond Jani, Sárga Liliom, Az öreg sat., -gy-r., §., I. (a Szegedi Hiradóban 1860-tól).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár-Móra Ferenc Múzeum, 1992.
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.