Nagy Miklós (újságíró)

Nagy Miklós
Született	1840. május 30. Torda
Elhunyt	1907. július 10. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Nagy Ferenc
Foglalkozása	újságíró, lapszerkesztő
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagy Miklós, ürögdi (Torda, 1840. május 30. – Budapest, 1907. július 10.) újságíró, lapszerkesztő, a Vasárnapi Ujság szerkesztője.

Pályája

Ürögdi Nagy Ferenc kertész, kolozsvári református főiskolai tanár és Simon Julianna, Torda megyei alispán leányának fia. Középiskoláit Kolozsvárt végezte, ahol Gyulai Pál tanár mellett a református főiskola könyvtárosaként működött, s ekkor rendezte Mikó Imre gróf nagy könyvtárát is. 1860-ban Pestre költözött és itt jogot végzett. Már tanulóéveiben sokat dolgozott napi- és hetilapokban. 1863-ban a Vasárnapi Ujság belső munkatársa lett, ekkor főként irodalmi, politikai szereplők életrajzait ismertető és honismereti cikkeket írt. Pákh Albert szerkesztő halála után, 1867-ben átvette a népszerű hetilap szerkesztését és azt 1905-ig folytatta. 1867-ben és 1868-ban elindította a Magyarország képekben című honismertető folyóiratot.

Szerkesztői működését a komoly irodalom tisztelete és rendkívüli ügybuzgalom jellemezte. Közel négy évtizedre terjedő szerkesztése alatt a Vasárnapi Ujság tartalmában is, képanyagában is magas színvonalra emelkedett, a legkitűnőbb írók dolgoztak a folyóiratba, értékes illusztrációk díszítették számait. Mivel a lap eredetileg néplapként indult és időközben a művelt családok újságja lett, Nagy Miklós a nép számára megalapította a Képes Néplapot (1873) és társlapját, a Világkrónikát. A Vasárnapi Ujság társlapját, a Politikai Ujdonságokat a Magyar Gazda című mezőgazdasági és kertészeti melléklettel bővítette, a Vasárnapi Újság pedig 1887-től félhónapi füzetes kiadásban is megjelent, Képes Folyóirat címmel.

Jókaival közösen szerkesztette a Rudolf trónörökös által 1885-ben megindított Osztrák-magyar monarchia írásban és képben című sorozatnak különösen a Magyarországot tárgyaló részeit.

1887-ben a leégett Eperjes, Nagykároly és Torockó javára kiadott díszes segítség albumot Jókaival és Roskovics Ignáccal együtt szintén Nagy Miklós szerkesztette. E mellett az írói és hírlapírói körök életében is tevékeny és élénk részt vett. Több évig alelnöke volt az 1880-ban alakult magyar hírlapírók egyesületének, mely egyik főtényezője volt a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete alapításának.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (35-1-77)

Kaplony utca 9. szám alatti lakásán (amelynek három szobája korábban a Vasárnapi Ujság szerkesztősége volt), s ahol fiaival, Nagy Dezső miniszteri titkárral és Nagy Tibor Ganz-gyári mérnökkel lakott, 1907. július 10-én fél 9-kor főbe lőtte magát. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, de szívbajban és érelmeszesedésben szenvedett, két évvel korábban ezért vált meg a Vasárnapi Ujság szerkesztésétől. Harmadik fia, Nagy Miklós kolozsvári államvasúti fogalmazó, és leánya Schmidt Béláné, Nagy Pálma Marosvásárhelyről 11-én este érkeztek Budapestre.

„Nagy Miklós szerkesztői munkásságának alig van párja a magyar irodalomban. Szerkesztette a Vasárnapi Ujság harmincnyolc kötetét (évfolyamát), a Képes Folyóiratból harminchét kötetet, a Politikai Ujdonságokból harmincnyolc kötetet, a Képes Néplapból harminckét kötetet. A Magyar-Osztrák Monarchia írásban és képben című vállalatból huszonegy kötetet s a Magyarország képekben két kötetét. Harmincnyolc és fél évi szerkesztése alatt alig volt néhány hétig távol Budapesttől s ilyenkor is levelezés útján folytonos érintkezésben maradt a szerkesztőséggel” — írták nekrológjában.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. n/n17430. o.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: Bevezetés / Hírlapok, folyóiratok / Szerkesztők c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.