Nagy Iván Edgár
| Nagy Iván Edgár | |
| Született | 1879. március 17.[1] Riga[1] |
| Elhunyt | 1947. február 19. (67 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | múzeumigazgató (1931–1933, Magyar Mezőgazdasági Múzeum) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1913) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (24-2-59)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Iván Edgár (Riga, 1879.[3] március 17. – Budapest, 1947. február 19.)[4] mezőgazdasági szakíró, múzeumigazgató, egyetemi tanár.
Életútja
[szerkesztés]Budapesten szerzett jogi és bölcsészeti diplomát. 1903-tól a Földművelésügyi Minisztériumban különféle beosztásokban dolgozott, osztályvezető és a minisztérium sajtóirodájának vezetője is volt. Többször járt Oroszországban. 1921-től orosz nyelvet tanított a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetem közgazdasági karán, orosz nyelvtankönyvet is írt. 1931. január 1-ével kinevezték a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatójának. Paikert Alajost követte ebben a tisztségben, akit meghívtak Egyiptomba a kairói Mezőgazdasági Múzeum megszervezésére. 1933. február 28-ig volt a múzeum igazgatója,[5] majd – Paikert Alajost Egyiptomban is felváltva – 1933-tól 1936 tavaszáig irányította a kairói múzeum berendezésének munkálatait. Hazaérkezése után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) mezőgazdasági karának orosz nyelvi lektora volt. Ebben az időben megszaporodtak publikációi. Az orosz irodalomtörténet klasszikusairól írt tanulmányai elsősorban a Budapesti Szemle egyes évfolyamaiban, a szovjet mezőgazdaságról írt könyve egyetemi magántanárrá képesítésével egyidőben (1941) jelent meg.
Munkái
[szerkesztés]- Rettenetes Iván cár halála: szomorújáték / Tolsztoj Alekszej, Kováts Ágoston közrem., ford. Nagy Iván. Franklin, 1910.
- Osztrovszkí drámái. Bp., 1915. [Franklin.]
- Osztrovszkij és kora. Budapesti Szemle. 189. k. 1922
- Orosz nyelvtan, Rozsnyai, 1923.
- A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum értesítője / szerk. Nagy Iván Edgár. Egyetemi Nyomda, 1932.
- Prága Moszkva kezében..., 1936[7]
- Die Landwirtschaft im heutigen Aegypten und ihre Entwicklungsmöglichkeiten, Wien : Scholle, [1937]
- Puskin halála. Budapesti Szemle, 244, k. 1937. – Klny. is.
- Nagy Iván: Lermontov. Budapesti Szemle. 261. k. 1941. – Klny. is
- Szovjet-Oroszország kollektív mezőgazdasági termelése, Cserépfalvi, [1941].
- Rettenetes Iván: (IV. Iván cár), Cserépfalvi, [1942].
- Borisz Godunov, a rejtelmes cár és kora, Esterházy-Griff, [1944].
- Rettenetes Iván cár halála l. kötet: szomorújáték 5 felvonásban / Alekszej Konsztantinovics Tolsztoj, I-II. kötet, fordította: Dr. Nagy Iván ; Dr. Kováts Ágoston közreműködésével. [Budapest]: Színháztudományi Intézet, 1967.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. július 20., PIM91263
- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/nagy-ivan-edgar
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon szerint: 1877. In: MÉL, Nagy Iván Edgár
- ↑ [1] (opac-nevter.pim.hu, hozzáférés: 2023-02-22)
- ↑ [2] (A Magyar Mezőgazdasági múzeum 90 éve, 1986, 33. o. Mezogazdasagikonyvtar.hu, hozzáférés: 2023-02-20 )
- ↑ Nagy Iván Edgár. Az OSZK katalógusa, hozzáférés: 2023-02-21)
- ↑ Nagy Iván (Edgár): Prága Moszkva kezében (axioart.com, hozzáférés: 2023-02-22)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Nagy Iván Edgár Nemzeti Örökség Intézete, nori.gov.hu. Hozzáférés: 2023-02-20)