Nagy Emma
| Nagy Emma | |
| Élete | |
| Született | 1895. március 13. Túrkeve |
| Elhunyt | 1957. március 8. (61 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
Nagy Emma, Solt Jenőné (Túrkeve, 1895. március 13. – Budapest, 1957. március 8.) költő.
Életútja[szerkesztés]
Túrkevén született 1895 március 13-án, majd a budapesti Erzsébet Női Főiskolán szerzett tanári diplomát.Marosvásárhelyen a református leányközépiskola tanára lett. Fiatalon lépett irodalmi pályára.
1920-ban a Kemény Zsigmond Társaság tagjául választotta, a Zord Idő hasábjain jelentek meg költeményei. Osvát Kálmán értékelése szerint, "a kevés tiszta hangok egyike a háború utáni első évek erdélyi irodalmában". Irodalmi estéken maga is előadott verseiből. A verseim című kötete 1920-ban jelent meg Marosvásárhelyen.
Magyarországra távoztával következő versesköteteit (Megkötözve; Az árva nő balladája; Asszonynak lenni) már Túrkevén és Gödöllőn adták ki 1924 és 1936-ban.
Források[szerkesztés]
Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}