Ugrás a tartalomhoz

Nádképű csenkesz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádképű csenkesz
Festuca arundinacea (Maui, Haleakala Nemzeti Park)
Festuca arundinacea (Maui, Haleakala Nemzeti Park)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Poeae
Alnemzetség-
csoport
:
Loliinae
Nemzetség: Csenkesz (Festuca)
Tourn. ex L.
Faj: F. arundinacea
Tudományos név
Festuca arundinacea
Schreb., 1771
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nádképű csenkesz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádképű csenkesz témájú médiaállományokat és Nádképű csenkesz témájú kategóriát.

1. Festuca silvatica Vill.
2. F. arundinacea
3. F. elatior L. (Jacob Sturm illusztrációi Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen című könyvéhez, 1796)

A nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) vagy más néven nádas csenkesz az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Földközi-tenger térségéből terjedt el az Óvilágba.

Megjelenése

[szerkesztés]

Csomósan-bokrosan növő, durva szálfű. Gyökértörzses.

Erős szárai és szőrtelen levelei fölfelé állnak, és mintegy 50–110 centiméteresre (ritkán másfél méterig) nőnek. A fiatal (3–10 milliméter széles) fűszálak pödröttek. Annyira erősen erezettek, hogy tapintásuk a nádéra emlékeztet. A levelek színe fényes, durva tapintású, a fonákuk sötétzöld. A levélhüvelyek alsó része enyhén bíborvörös árnyalatú. A nyelvecske rövid, világoszöld, a fülecske erősen szőrös.

Virágzata füzér: a buga 20–40 centiméter hosszú, laza szerkezetű, nagyjából téglalap alakú. A buga ágait apró tüskék érdesítik; az elvirágzott buga szétterül. A buga színe rendszerint kissé bordós, amivel karakteresen különbözik a többi csenkesz fajtól. A toklász rendszerint közepén a legszélesebb.

Magvai középnagyok (5–6 milliméter hosszúak); 1000 mag tömege körülbelül 2–2,5 gramm.

Életmódja

[szerkesztés]

Évelő, gyakori a nyirkos réteken, vízpartokon, kaszálókon, lápréteken, mocsárréteken, legelőkön.

Erőteljesen nő; más fűfajtákat kiszoríthat. A törzsváltozat enyhén fagyérzékeny; a Magyarországon honos változatok a hideget és a meleget egyaránt gond nélkül tűrik. A szárazságot is jól tűri, de ha locsolják, jobban nő.

Az alacsony nyírást (4 cm alatt) nem tűri.

Alfajok, változatok

[szerkesztés]
  • Festuca arundinacea subsp. arundinacea
  • Festuca arundinacea subsp. atlantigena
  • Festuca arundinacea subsp. cirtensis
  • Festuca arundinacea subsp. fenas
  • Festuca arundinacea subsp. orientalis
  • Festuca arundinacea subsp. uechtritziana
  • Festuca arundinacea var. spuria (St.-Yves) Hayek - szinonimája: Festuca elatior St.-Yves

Termesztett fajták:

  • F. a. „Farandole”
  • F. a. „Merlin Gold”
  • F. a. „Amalia” (rendkívül szárazságtűrő)
  • F. a. „Bingo”
  • F. a. „Houndog 5”
  • F. a. „Reserve”
  • F. a. „Starlet”
  • F. a. „Tomcat”

Források

[szerkesztés]