Munkácsy Dániel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Munkácsy Dániel
Született1811. április 9.
Sellye
Elhunyt1878. április 12. (67 évesen)
Tengőd
Foglalkozásareformátus lelkész
SablonWikidataSegítség

Munkácsy Dániel, Munkátsi (Sellye, 1811. április 9.[1]Tengőd, 1878. április 12.) református lelkész.

Életútja[szerkesztés]

Munkácsy Dániel lelkész és Kis Mária fia. Iskolai tanulmányait kezdte Kecskeméten és Pápán végezte, ahol alapos ismeretei mellett szép költői tehetségéről volt ismeretes. Akadémiai rektor volt Balatonfőkajáron pár évig, 1836-ban pappá szentelték. Segédlelkész volt Kecskeméten, Lacházán, Őcsényben és Vajszlóban; végül 1841-ben rendes lelkész lett Tengődön (Tolna megye), ahol 37 évi szolgálat után 1878. április 12-én minden előleges betegség nélkül szívszélütés következtében meghalt.

Felesége Hőke Zsófia volt, gyermekük: Lajos.

Költeménye van az Örvendező versek Szilassy József úr ő nagyságának, szent István apost. m. király keresztes vitézévé lett kineveztetése alkalmatosságával tiszteletek jeléül benyujtattak jún. 15. 1830. a pápai reform. collegiumban tanuló ifjúság által. Veszprém. 1830. c. munkában és a Koszorúban (1837. hat költeménye M. Dániel aláírással).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1878. 18, szám. (M. emlékezete. Kálmán Gyulától).