Mobil operációs rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A 2011 második negyedéves okostelefon-eladások világszerte a Gartner szerint.[1]

Egy mobil operációs rendszer, másként mobil OS vagy mobil szoftverplatform (ha a szoftverfejlesztési keretrendszert is ideértjük) az operációs rendszerek azon csoportja, amik egy hordozható, kézi eszközt (például mobiltelefont, okostelefont vagy táblagépet) működtetnek. Működésük és felépítésük nagyban hasonlít „asztali” társaikéra, mint a Windows, OS X vagy a különböző Linux disztribúciók, amik többek közt asztali számítógépeken, notebookokon és laptopokon működnek. Valamelyest mégis egyszerűbbek és főképp a vezeték nélküli kapcsolattartásra és a multimédiára koncentrálnak, a kommunikációs eszköz funkciója mellett a felhasználó szemszögéből inkább szórakoztatóelektronikai, mint informatikai eszközök, és általában más beviteli megoldásokat alkalmaznak.

Tipikus példák a mobilos operációs rendszereket futtató eszközökre az okostelefonok, a PDA-k, az XDA-k (utóbbi a telefonos PDA kevésbé elterjedt elnevezése, de nem keverendő az O2 XDA-val - ma már okostelefonként hivatkoznak rájuk is) és a táblagépek.

Rövid történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mobileszközök egyre nagyobb terjedése egyre inkább fokozni kezdte a versenyt a szoftveróriások, mint a Google, a Microsoft és az Apple, valamint az ipar vezetői, mint a Nokia, a RIM és a Palm között, hogy a legnagyobb piaci részesedést szerezhessék maguknak.[2]

Az iPhone 2007-es megjelenésével az Apple jelentősen felkavarta a piac addigi állóvizét, elkezdett egy új fejezetet az okostelefonok világában, ami a felhasználói élményre és az ujjal történő érintésalapú vezérlésre helyezi a hangsúlyt. 2007 novemberében a Google megalapította az Open Handset Alliance-t 79 másik hardver-, szoftver- és telekommunikációs vállalattal, hogy betörhessenek az okostelefon piacra az új Android operációs rendszerrel.[3] Habár a fogadtatása főképp pozitív volt a média és a nagyközönség részéről is, az Android érkezése feszültséget keltett az Apple és a Google közt, ami végül 2009-ben a Google volt vezérigazgatójának, Eric Schmidtnek a kilépéséhez vezetett az Apple testületi vezetőségéből.[4]

Az Apple-féle iOS és a Google-féle Android indulása óta az okostelefon piac és ezek népszerűsége robbanásszerű növekedésnek indult, 2010 májusában több, mint 17,3%-a a telefonoknak okostelefon volt.[5] Ez nagyobb vevői tudatossághoz vezetett a különböző mobil operációs rendszereket illetően, mivel a mobiltelefon szolgáltatók és gyártók rendszeresen reklámozták az általuk preferált/fejlesztett op.rendszert. 2011 januárjára a Google kezében volt az okostelefon piac 33,3%-a világviszonylatban, ami hatalmas növekedés az egy évvel korábbi 4,7%-os részesedéshez képest. A Nokia, az Apple, a RIM és a Microsoft részesedése rendre 31%, 16,2%, 14,6% és 3,1% volt.[6]

Mobilos navigáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben a Canalys becslése szerint 163 millió GPS chippel ellátott okostelefon volt forgalomban világszerte, aminek 51%-a a Nokia gyártósorairól érkezett. 2010. január 22-én a Nokia kiadta az ingyenes verzióját az Ovi Maps navigációs megoldásának, hogy ezzel is növelje felhasználói létszámát. A Google a Maps szolgáltatását 2005-ben alapította, ami eleinte csak térképeket és műholdképeket, később panorámás utcaképeket kínált nem navigációs céllal. Ez átkerült az Android operációs rendszerű telefonokra és elkészült más mobil operációs rendszerekre is. Később navigációs képességet is kapott, azonban eleinte csak online és csak pár országban, például az Egyesült Államokban volt elérhető. Magyarországon az ingyenes navigáció 2011. augusztus 11-e óta érhető el.[7] A megoldás korábban kibővült részleges offline funkcionalitással, ami a jövőben teljes offline navigációt is lehetővé tesz majd.[8] Ezekre válaszul készítette a Microsoft a Bing Maps szoftvert.

Okostelefon operációs rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az okostelefonok leggyakoribb operációs rendszerei közt szerepel például a Google által fejlesztett Android, az Apple által készített iOS, a RIM által fejlesztett Blackberry OS és egy QNX variáns, a Microsoft Windows Phone (egyelőre csak Windows Phone 7.x) rendszere, a HP webOS-e, a Samsung Bada op.rendszere, a Nokia Maemo-ja és MeeGo for Nokia N9 alias MeeGo Harmattan rendszere, ami a Maemo Harmattan és a MeeGo kompatibilitást garantáló Qt keretrendszer és egyéb MeeGo összetevőkből született, valamint a főképp az Intel által fejlesztett MeeGo.

A leggyakoribb operációs rendszerek, szoftverplatformok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Android nevű operációs rendszert kezdetben egy kis cég fejlesztette, amit a Google Inc. megvásárolt és folytatta a rendszer fejlesztését. Az Android egy a Google szolgáltatást biztosító programokat leszámítva nyílt forráskódú, Linux alapú, Dalvikot futtató operációs rendszer, ami mögött a Google a legismertebb név, de ~82 egyéb cég, például az Intel, a HTC, az ARM, a Samsung, a Motorola - 2012-től a Motorola Mobility már a Google Inc. tulajdona[9] - és az eBay áll, amik az Open Handset Alliance-t[10] alkotják.

Az első kiadása 2007. november 5-én volt. Az Android főverziók sorban: 1.0, 1.5, 1.6, 2.0, 2.1, 2.2, 2.3, 3.0 (csak tabletekre), 4.0 (tabletekre és okostelefonokra egyaránt optimalizált), 4.1. Mindegyik főverzió egy édesség után kapta a becenevét, ezek sorban: Apple Pie (utólagos elnevezés), Banana Bread (utólagos elnevezés), Cupcake, Donut, Éclair (2.0 és 2.1 egyaránt), Froyo, Gingerbread, Honeycomb, Ice Cream Sandwich, Jelly Bean.[11]

Az első kereskedelmi forgalomban kapható telefon a HTC Dream alias T-Mobile G1 volt.

Ez az operációs rendszer a könnyű kezelhetőségre és üzleti felhasználásra fókuszál. Az utóbbi időben az alkalmazásellátottsága nagyon ingadozik, emellett multimédiatámogatást is kapott. Jelenleg a Blackberry App World 15.000 feletti letölthető alkalmazást tudhat magáénak. A RIM jövőbeni stratégiája a Blackberry OS mellett a QNX-re is fókuszál, amit már el is indított a Blackberry Playbook fedélzetén. Az első QNX okostelefonokra 2012 elején lehet számítani.[12]

Az iOS az Apple iPhone, iPod Touch és iPad operációs rendszere, amit az OS X-ből készítettek. Külső fejlesztőtől származó alkalmazások nem voltak elérhetők a második verziójáig (ekkor még iPhone OS-nek hívták), tehát az első iPhone nem tekinthető valós okostelefonnak vagy PDA-nak, habár egy úgynevezett jailbraik eljárással lehetőség volt az akkor még nem túl sok alkalmazás telepítésére. Ez az eljárás még mindig elérhető, az újabb és újabb op.rendszer verziókhoz elkészítik, újabb és újabb lehetőségeket adva a merészebb iPhone felhasználók kezébe. Jelenleg minden iOS-t futtató eszközt az Apple fejleszt és a Foxconn vagy más Apple-lel szerződött partner gyárt.

  • Symbian OS először a Symbian Alapítványtól, majd megvette a Nokia, illetve most az Accenture vette át a vele kapcsolatos tevékenységeket a Nokiától.[13]

A Symbian rendelkezett hosszú ideig a legnagyobb piaci részesedéssel az okostelefonok piacán. Eleinte a Nokián kívül más gyártók, mint az LG, a Mitsubishi, a Motorola, a Samsung a Sharp és a Sony Ericsson is gyártottak Symbiant futtató okostelefonokat. Ekkor még a híres S60 felület mellett egyebek közt egy UIQ felület is létezett, ez azonban háttérbe szorult, majd eltűnt. Végül a Nokia felvásárolta a Symbiant és nyílt forráskódúvá tette jelentős részét.[14] Azonban az iPhone és az Androidot futtató eszközök megjelenésével a részesedésük zuhanni kezdett. A Nokia végül szövetségre lépett a Microsofttal Windows Phone alapú telefonok gyártása miatt.[15] A Symbian fejlesztését az Accenture vette át, aki megerősítette annak támogatását 2016-ig.[16][17]

2010. február 15-én a Microsoft bemutatta a következő generációs mobil OS-ét, a Windows Phone 7-et. Az új op.rendszer egy teljesen átdolgozott GUI-t kapott, amit a Microsoft "Metro Design Language" inspirált. Teljes integrációt kapott a Microsoft szolgáltatásokkal, mint a Windows Live, a Zune, az XBox Live és a Bing, de szintén integráltak sok nem Microsoft elemet, mint Facebook vagy Google fiókok hozzáadásának lehetőségét. Az új szoftverplatform pozitív visszhangot kapott a technológiai lapoktól.[18][19][20]

Terjeszkedő operációs rendszerek, szoftverplatformok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régebbi és/vagy már kifutott operációs rendszerek, szoftverplatformok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maemo a Nokiától
  • PalmOS a Palmtól - ezt vásárolta meg a HP és elkészült a webOS
  • WebOS a HP-től

Úgy volt, hogy a HP felhagy a webOS okostelefonokra és táblagépekre való fejlesztésével, így már nem sorolható az aktuális mobil operációs rendszerek csoportjába, már csak egyéb termékeiben lesz megtalálható, amennyiben nem törlik teljesen a projektet.[21][22] Egy okos lépéssel azonban nyílt forráskódúvá tették (és átnevezték Open webOS-re)[23]

Okostelefonok operációs rendszereinek piaci részesedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piaci részesedés változás 2007-től 2011 második negyedévéig
Forrás Év Symbian Android Blackberry OS iOS Windows Mobile Windows Phone 7 Egyéb
Gartner [24] 2011 Q2 22.1% 43.4% 11.7% 18.2% N/A 1.6% 3.0%
Gartner [25] 2011 Q1 27.4% 36.0% 12.9% 16.8% N/A 3.6% 3.3%
Gartner [26] 2010 37.6% 22.7% 16.0% 15.7% N/A 4.2% 3.8%
Gartner [26][27] 2009 46.9% 3.9% 19.9% 14.4% 8.7% N/A 6.1%
Gartner [27][28] 2008 52.4% 0.5% 16.6% 8.2% 11.8% N/A 10.5%
Gartner [28] 2007 63.5% N/A 9.6% 2.7% 12.0% N/A 12.1%

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gartner Says Sales of Mobile Devices in Second Quarter of 2011 Grew 16.5 Percent Year-on-Year; Smartphone Sales Grew 74 Percent. Gartner, 2011. augusztus 11. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  2. Can Mac OS X succeed as a mobile OS? – Computerworld.com, 2007. január 22.
  3. Google Enters the Wireless World
  4. Breakin' up is hard to do: Schmidt leaves Apple board
  5. Mobile market up, smartphones up, Android and iPhone way up
  6. Android tops everyone in 2010 market share; 2011 may be different
  7. Magyarországon is ingyen navigál a Google
  8. Offline navigációt kap a Google Maps?
  9. A Google felvásárolja a Motorola mobil divízióját
  10. http://www.openhandsetalliance.com/oha_members.html
  11. Android FAQ: The release history of Android
  12. http://www.bgr.com/2011/08/08/rims-first-qnx-phone-revealed-blackberry-colt-to-launch-in-q1-2012/
  13. Megszabadul a Symbiantól a Nokia
  14. A Nokia kezébe került a Symbian
  15. Windows a Nokiákon - tényleg megtörténik
  16. http://www.computing.co.uk/ctg/news/2080712/nokia-confirms-accenture-support-symbian-2016
  17. http://www.theregister.co.uk/2011/08/18/symbian_anna/
  18. http://www.engadget.com/2010/02/15/windows-phone-7-series-is-official-and-microsoft-is-playing-to/
  19. http://gizmodo.com/5471805/windows-phone-7-series-everything-is-different-now
  20. http://www.crunchgear.com/2010/02/15/windows-phone-7-series-our-take/
  21. Leáll a webOS alapú készülékek fejlesztése
  22. Prē és TouchPad megy, webOS marad
  23. [1]
  24. Gartner: Gartner Says Sales of Mobile Devices in Second Quarter of 2011 Grew 16.5 Percent Year-on-Year; Smartphone Sales Grew 74 Percent. Gartner, Inc, 2011. augusztus 11. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  25. Gartner: Android leads, Windows Phone lags in Q1. Gartner, Inc, 2011. május 19. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  26. ^ a b Gartner Says Worldwide Mobile Device Sales to End Users Reached 1.6 Billion Units in 2010; Smartphone Sales Grew 72 Percent in 2010. Gartner, Inc, 2011. február 9. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  27. ^ a b Gartner Says Worldwide Mobile Phone Sales to End Users Grew 8 Per Cent in Fourth Quarter 2009; Market Remained Flat in 2009. Gartner, Inc, 2010. február 23. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  28. ^ a b Gartner Says Worldwide Smartphone Sales Reached Its Lowest Growth Rate With 3.7 Per Cent Increase in Fourth Quarter of 2008. Gartner, Inc, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2011. február 16.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mobile operating system című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.