Minority SafePack

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Minority SafePack vagy Minority SafePack Initiative (MSPI), teljes nevén Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe (az angol kifejezés magyarul am. Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezéssel akkor foglalkozik érdemben az Európai Bizottság (EB), ha 2018. április 3-ig összesen több mint egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni az Európai Unió (EU) legalább 7 tagállamában. A kezdeményezés sikeresen lezárult és az összegyűjtött aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént. Mivel a kezdeményezést csak egy alkalommal lehet benyújtani, így előzetes egyeztetést szerettek volna kérni az EB elnökétől. Mivel az EB elnöke nem kívánt előzetesen egyeztetni a szervezők szándékairól, ezért annak tudatában, hogy az európai parlamenti választásokra hamarosan sor kerül, a kezdeményezést lebonyolító szervezet úgy döntött, hogy a választások után megalakuló új bizottságnak fogják benyújtani az aláírásokat. Ez végül 2020. január 10-én történt meg.[1] Az MSPI alapján kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatokat 2020. február 5-én mutatták be az Európai Bizottságnak.[2]

Tartalma[szerkesztés]

A javaslatcsomag eredetileg összesen 15 intézkedést ajánlott az Európai Unió számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén. Végül egy hosszas jogi procedúra után a következő 9 javaslat mellett engedélyezte az Európai Bizottság az aláírásgyűjtést:

  • Egy új EU-s ajánlás megfogalmazása a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért az EU-ban
  • Az EU-s támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek
  • Nyelvi Sokféleségi Központ létrehozása
  • A regionális alapok megtervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek helyzetét, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség szerepét
  • A Horizont 2020 program terjedjen ki a nemzeti kisebbségek és a kulturális és nyelvi sokféleség vizsgálatára
  • Egységes európai szerzői jog létrehozása
  • Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok kiterjesztése az olyan állam nélküli személyekre és családtagjaikra, akik egész életüket a születésük helyének megfelelő országban élték le
  • Az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló EU-s irányelv módosítása úgy, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban biztosítsa a más tagállamból sugárzott tartalmak szabad vételét
  • A kisebbségi közösségeket és kultúrájukat támogató tevékenységek tömbösített felmentése az Európai Bizottság felé történő ama értesítési kötelezettség alól, ami a regionális vagy tagállami segély és a segélyekre vonatkozó tagállami szabályzat összeférhetőségéről szól

Története[szerkesztés]

2011-ben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (angolul Federal Union of European Nationalities, FUEN), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Dél-Tiroli Néppárt (németül Südtiroler Volkspartei, SVP) és az Európai Nemzetek Ifjúsága (Youth of European Nationalities ) közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. Egy év alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás. A 2013. július 16-án benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) 2013. szeptember 13-án elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette, sem az EU szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz.[3][4] Az RMDSZ szerint az EB politikai döntést hozott.

A FUEN 2013. november 25-én megtámadta az elutasító döntést az Európai Közösségek Bíróságánál, mert a bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé.[5] 2014-ben Szlovákia[6] és Románia[7] az EB, Magyarország[8] pedig a kezdeményezők oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe. A román kormány döntése miatt koalíciós feszültség keletkezett, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lemondott a harmadik Ponta-kormányban betöltött miniszterelnök-helyettesi és miniszteri pozíciójáról.[9] 2017. február 3-i ítéletében a törvényszék megsemmisítette a korábbi határozatot, majd az Európai Bizottság 2017. március 29-én kedvező döntést hozott az európai polgári kezdeményezés részleges bejegyzéséről, mely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból.[10][11] Az aláírások összegyűjtése 2017. május 19-én kezdődött.[12] 2017. június 28-án a romániai Grindeanu-kormány az Európai Bíróságon pert indított az Európai Bizottság ellen és a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozat megsemmisítését kérte.[13]

Magyarországon a Jobbik Magyarországért Mozgalom,[14] a Lehet Más a Politika[15] az Együtt[16] és a Fidesz[17] támogatja a kezdeményezést.

A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejára előtt. Kellő mennyiségű aláírás gyűlt össze Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Észtországban, Lettországban, Spanyolországban és Olaszországban is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Online regisztrálták a Minority SafePack aláírásait az Európai Bizottságnál. maszol.ro. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  2. Újabb mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés. maszol.ro. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  3. Elutasított nyilvántartásba vételi kérelem – Europa.eu, 2013. szeptember 13.
  4. Kiállnak a kisebbségek jogaiért – Magyar Nemzet, 2013. november 19.
  5. Magyarország beszállna a Minority SafePack kontra Brüsszel ügybe – 2014. június 3.
  6. Szlovákia belépését kérte a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés luxemburgi perébe – Paraméter.sk, 2014. május 21.
  7. Románia belépett a kisebbségek luxemburgi perébeNépszava, 2014. július 5.
  8. Magyarország beavatkozna az uniós kisebbségvédelembe[halott link] – Magyar Hírlap, 2014. június 3.
  9. Románia: Kelemen Hunor lemond kormánytisztségeiről – Kitekintő, 2014. július 11.
  10. Részlegesen jóváhagyta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését az EB – Transindex, 2017. március 29.
  11. A Bizottság (EU) 2017/652 számú határozata
  12. Elkezdődött a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése – Magyar Hírlap, 2017. május 19.
  13. Románia megtámadta az EU bíróságán a Minority SafePack bejegyzését – Krónika, 2017. augusztus 17.
  14. A Jobbik támogatja a Minority SafePack kezdeményezést Archiválva 2017. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Jobbik.hu, 2017. május 26.
  15. Az LMP támogatja Minority SafePack javaslatot[halott link] – Lehetmas.hu, 2017. május 20.
  16. Hajdu Nóra: Aláírásgyűjtésbe kezdünk a Minority Safe Pack kezdeményezés sikeréért Archiválva 2017. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Együttpárt.hu, 2017. július 28.
  17. Kulcsfonotsságú, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével is, 2018. január 2.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]